Regisztráció és bejelentkezés

Szerződésszegés a magyar, a svájci és a svéd jog szerint

Míg a legtöbb fejlett európai ország esetében 100, de akár 200 éves polgári jogi hagyományról is beszélhetünk, addig a magyar polgári jog kodifikációját, számos történelmi próbálkozást követően csak 1959-től számíthatjuk.(Wellmann, 2013.19). Talán ez is közrejátszhat abban, hogy bár a 2013.évi Polgári Törvénykönyv (Ptk.) számos pontban felülírja a korábbi jogszabályokat, mégis temérdek jogi kérdés nem kerül megválaszolásra, többek között a kötelmi jog tekintetében is. Ez azonban jócskán növeli a gazdasági társaságok jogi bizonytalanságát.

Az új Ptk. egyik célja mind a 1050/1998 (IV.24) számú határozat alapján - „egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak megfelelő Polgári Törvénykönyv megalkotása, amely a gazdaság alkotmányaként a civilisztika alaptörvénye lesz”. ( Wellmann, 2013. 24-25.) – mind pedig a 1129/2010. (VI.10.) számú határozat szerint – „korszerű, európai uniós tagságunkból származó kötelezettségeinknek megfelelő, a külföldi és a hazai jogtudomány és joggyakorlat eredményeit hasznosító, a civilisztika laptörvényének szerepét betölteni képes”(Wellmann, 2013. 33-34.) törvény létrehozása. Azonban ezen célkitűzések megvalósulásában a hazai jogszabály számos deficittel rendelkezik.

Dolgozatunk célja a magyar, a svájci valamint a svéd szerződésszegési joggyakorlat összehasonlításával feltárni azokat a legfőbb pontokat, amelyek szabályozásával jelenleg még nem, vagy csak hiányosan foglalkozik az idén hatályba lépett magyar Ptk.. Továbbá az elemzésünk során ténylegesen is választ kaphatunk arra, hogy a fent említett deficitek tipikusan magyar sajátosságként említhetőek-e, vagy azok más nemzetek jogrendszerére is jellemző jelenségként magyarázhatóak.

szerzők

  • Cservék Judit
    pénzügy
    mesterszak
  • Bujdosó Katalin
    gazdálkodási és menedzsment
    alapszak

konzulens

  • Dr. Verebics János
    egyetemi docens, Üzleti Jog Tanszék