A szolgáltatók felelőssége, avagy az online média szólásszabadságának határai
Az elmúlt évtizedben az emberek médiafogyasztásának szokásai jelentősen átalakultak. Mára egyre kevesebben forgatunk a kezünkben papíralapú sajtótermékeket, helyette az általunk ismerni kívánt információkra egyszerűen rákeresünk az interneten az okostelefonunk, tabletünk, laptopunk segítségével. Az elektronikus eszközök megjelenésével a hely- és időkorlátok eltűntek az életünkből, magunk válogathatjuk meg, mire vagyunk kíváncsiak és mire nem. Az internet segítségével egy-egy hírhez hozzászólhatunk (kommentelhetünk), véleményezhetjük őket, kifejezhetjük tetszésünket, vagy éppen a nemtetszésünket. A technológia fejlődése azonban egy „fegyvert” is adott a média kezébe, amely nem más, mint az anonimitás. A véleménynyilvánítással mindaddig nincsen probléma, míg az másoknak nem okoz kárt. Ami nekünk, felhasználók számára a szólásszabadságot, személyre szabhatóságot jelenti, az a szolgáltatónak egy kereskedelmi eszköz, melyből hasznot húzhatnak, és számunkra vagy egymás számára kárt okozhatnak. Nem ismeretlen fogalom mára a gazdaságjog területén a bérkommentelés fogalma, illetve az internetes rágalmazások megjelenése. A kutatásaim során arra kerestem a választ, hogy milyen hatással vannak az emberek mindennapjaira és a gazdasági életre az „új média” adta véleménynyilvánítási lehetőségek, tisztában vannak-e a veszélyeivel, a jogaikkal és milyen eszközök állnak rendelkezésre a visszaélések visszaszorítására.
szerző
-
Mosoni Gergő
gazdálkodási és menedzsment
alapszak
konzulens
-
Dr. Pázmándi Kinga
egyetemi docens, tanszékvezető, Üzleti Jog Tanszék
