Az új okos technológiák adatvédelmi veszélyei - Megtörténhet-e, hogy a ház, amiben élünk, ellenünk fordul?
Kutatásom célja az okosotthonok adatvédelmi kockázatainak vizsgálata az Általános adatvédelmi rendelet (GDPR) segítségével. Az okosotthonok működésének lényegét az IoT technológia biztosítja. Ez a meghatározás kulcsfontosságú szerepet tölt be az okosotthonok megismerésében. Az IoT egy olyan technológia vagy mondhatjuk, hogy internet-alapú hálózat, ami lehetővé teszi különféle gépek és eszközök számára, hogy szenzorok segítségével információkat dolgozzanak fel és kommunikáljanak egymással az interneten keresztül. Az IoT működésére épült okosotthon technológia központi gondolata az, hogy minél több szenzor és egyéb érzékelő egymással összekapcsolva dolgozhassa fel az otthonban keletkező fontos adatokat. Ez a különböző eszközök által összekapcsolt adatgyűjtés azonban egyértelműen azt eredményezi, hogy a személyes adatok sokkal nagyobb számban jöhetnek létre a hétköznapokban és megnöveli az adatvédelmi kockázatok előfordulásának gyakoriságát. A személyes adatokra leselkedő veszélyeknek ezek mellett az is kedvez, hogy az otthonban található okos eszközök típusának száma is egyre inkább növekedik, hiszen már a legegyszerűbb eszközöket is fel lehet ruházni okos technológiával. A dolgozatból egyértelműen kiolvashatóvá válik, hogy például egy okos villanyóra bevezetése is mennyire megsokszorozhatja a keletkező személyes adatok számát.
Az okosotthonok biztonságosságának kérdésében a GDPR-t kell megvizsgálni az Európai Unió területén. Fontosabb pontjai között olyan betartandó szabályozási elveket lehet megismerni, mint például a jogszerű jogalapok kötelező biztosítása vagy az adatkezelési alapelvek érvényesítése. A GDPR egy nagyon erős szabályozási keretet hozott létre az adatkezelésekre, hiszen olyan új és egyben rendkívül lényeges előírásokat is bevezetett, mint a személyes adatok kizárólag szigorúan indokolt célból történő gyűjtése vagy a gyűjtött személyes adatok mennyiségének a minimálisra korlátozása.
Az adatkezelési elvek alkalmazása az okosotthonok esetében elsősorban az okosotthon applikáció működéséhez kapcsolódó adatkezelési szabályok megalkotása során történik. Ennek az az oka, hogy az applikáció dolgozza fel és kezeli az összes gyűjtött adatot egy helyen. Az okosotthon applikációkat üzemeltető cégek közül az Ikea okosotthon szolgáltatás adatkezelési útmutatója egy az előírásoknak jól megfelelő példával tud szolgálni az adatkezelési tájékoztatók szabályos formájára, ezért ennek a bemutatása is a dolgozat egyik fontos része. Azonban amellett, hogy az Ikea adatkezelési elvei a GDPR legtöbb alapelvének megfeleltek, észrevehető benne a gyűjtött adatok típusával és gyűjtésének módjával kapcsolatban néhány nem teljesen egyértelmű megfogalmazás, ami szintén egy fontos, elkerülendő hiba az adatkezelések során.
Mindezeknek feltárása után arra a következtetésre lehet jutni a kutatás elolvasásának segítségével, hogy a GDPR bár jól alkalmazható az okos technológiák adatkezeléseinek szabályozásában, nem tudja teljes mértékben megóvni a személyes adatokat az adatvédelmi incidensektől. Ennek a magyarázata legfőképpen a fogyasztói tudatosság hiányában és a technológiai fejlődés rohanó ütemében rejlik, amellyel az új szabályozások létrejöttének üteme nem tud versenybe szállni. Erről a két kulcsfontosságú problémáról az is kiderült a téma vizsgálata során, hogy más problémák kialakulását is elősegíthetik, mint például az okos eszközök sérülékenységét. Az ilyen jellegű hiányosságok az adatvédelemben, azon kívül, hogy megismerhetővé tehetnek személyes adatokat arra jogosulatlanok számára, akár olyan komoly veszélyeket is rejthetnek magunkban, mint a kibertámadások. Bár minden új szabályozás segíthet az okosotthonokra való biztonságosabb áttérésben, összességében az állapítható meg, hogy a teljeskörű biztonság a mai világban még nem biztosítható a személyes adatok számára.
szerző
-
Nedró Nikolett
Nemzetközi gazdálkodás alapszak BA
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Nagy Krisztina
egyetemi adjunktus, Üzleti Jog Tanszék
