A Werkbund-telepek építészeti célkitűzéseinek és projektjeinek elemzése
A Werkbund-telepek építészeti célkitűzéseinek és projektjeinek elemzése
Az 1920–1930-as években Európa nagyvárosaiban „gombamód” nőttek a modern lakó együttesek. Elsőként a Deutscher Werkbund munkájaként a stuttgarti Weissenhofsiedlung jött létre 1927-ben, majd ennek mintájára szinte egy időben csatlakoztak a sorba Berlin, Zürich, Prága és Budapest lakótelepei.
Megfigyelhető, hogy e telepek épületei nem dekoratívak, nem pazarlóak és nem személyesek; egyszerű vagy egymást metsző kubusokból állnak, sima falfelületek, szögletesség, egyszerű vonalvezetés jellemzi őket. Látható, hogy az első világháború utáni építészetben új esztétika van kialakulóban, mely leszámolni látszik az eddig konvenciókkal és tradíciókkal. A ház külső megjelenítésének kialakítása másodlagosnak tűnik, ám a homlokzat alapján újítást fedezhetünk fel az alkalmazott anyagok és a szerkezeti megoldások terén. Az épületeket és lakótelepeket szemlélve egyfajta uniformizálódást láthatunk, mely amellett, hogy leszámol az individualitással, teret nyit egy új, funkció és praktikum által vezérelt modern esztétikának.
Célom megvizsgálni, hogy ezekben az években hogyan változik meg az építész és az építészet társadalomban való helye. Ennek az lehet az oka, hogy a háború utáni gazdasági helyzetben módosul a társadalom összetétele, s ezen új társadalmi réteg igénye is. Az építészek tehát egy olyan komplex jelenségre keresik a választ saját építészeti eszközeikkel és elméleti írásaikkal projektjeikben, mely segítségével az élettér megtervezésével egyfajta életmódot is közvetítenek. A kor tipikus embere az a dolgozó, aki számára ezek a lakótelepek készülnek. Így világossá válik, hogy a koncepció egy gyors, takarékos, szociális jellegű építkezés, mely a személyesség igényének újrafogalmazása révén új építészeti formavilágot hoz létre.
Vizsgálódásom központi témája tehát az építészeti célkitűzések és a projektek alakulása és elemzése; milyen módon valósul meg Európában sok helyen ugyanakkor az új építési mód következtében az egységes modern stílus az építészetben, mely révén elveikben igen hasonló, mégis egyedi „Werkbund Siedlung”-ok jönnek létre a kor haladó szellemiségű építészeinek munkájaként. Milyen tényezők és hogyan jelennek meg az építészeti gondolkodásban, illetve a célkitűzések milyen gyakorlattal kapcsolódnak össze vagy kerülnek szembe.
