Konvenció és metaforaértelmezés

Dolgozatom kiindulópontjaként azokat az elgondolásokat veszem, amelyet minden nyelvfilozófus általánosan elfogad egy megnyilatkozás értelmezésével kapcsolatban. Ezek felől igyekszem kifejteni a nyelv egyfajta konvencionalista felfogása mellett érvelnek. Megvizsgálom a különböző szemantikai intuíciókat, majd a konvencionalista elmélet egyik gyöngyszemét, David Lewis elméletét elemzem. Lewis szerint a nyelv nagyon hasonló egy sportmérkőzéshez, ahol pontszámot tartanak nyilván. Ugyanígy működnek a nyelvi megnyilatkozásaink értelmezései is, itt is valamilyen szabályrendszer érvényesül és valamilyen pontozási rendszer is létezik.

Ezek után áttérek a grice-i inferenciális kommunikáció rendszerére és megvizsgálom mely elemek azok, amelyek összeegyeztethezőek a nyelv konvencionalista felfogásával és melyek nem.

Ezek után saját ellenpéldákat hozok és igyekszem megmutatni, hogy mik a konvencióra épülő kommunikáció gyenge pontjai. Az ellenpéldákban közös, hogy mindegyik valamilyen többértelműségre épül és így az értelmező számára nyitva hagynak bizonyos lehetőségeket. Erre a jelenségre nyilvánvalóan nehezebb beszámolót adni egy merev szabályrendszerben. Az efféle többféle értelmezési lehetőséget nyitva hagyó nyelvi megnyilatkozás egyik példája a metafora.

Dolgozatom végén amellett igyekszem érvelni, hogy a metaforák jelentését nem egyszerűen nem lehetséges pusztán nyelvi szabályrendszerek működésére visszavezetni, hanem nem is érdemes, hiszen ezzel pont a metafora lényegi tartalmát számoljuk fel: amint meghatározott szemantikai tartalmat rendelünk egy metaforikus megnyilatkozáshoz, megszűnik metaforának lenni.

szerző

• 
  Forgács Gábor
  Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola
  doktori képzés

konzulens

• 
  Dr. Zemplén Gábor
  egy. doc., Filozófia és Tudománytörténet Tanszék