Regisztráció és bejelentkezés

Aerobik, mint sportolási alternatíva budapesti felsőoktatási intézményekben

Kutatóhely: BME Sportközpont, ELTE BEAC, Óbudai Egyetem

Bevezetés: Korunkban jelent meg az emberi faj fejlődésének egy új lépcsőfoka, amelyet sokan „homo sedens”-nek, másnéven „ülő ember”-nek neveznek. Ez a kifejezés egy „ülő” életmódot takar, melynek jellegzetessége, hogy munkánk során, de még szabadidőnkben is ülő testhelyzetben görnyedünk az íróasztalunk, számítógépünk fölé. Ha emellett az életvitel mellett nem fordítunk kellő figyelmet a helyes táplálkozásra, megfelelő testmozgásra, annak már rövidtávon is súlyos következményei lehetnek. A felsőoktatásban opcionális a testnevelés, az intézmények maguk dönthetik el, hogy kötelezik-e a hallgatókat. A BME-n a testnevelési óraszám heti 1 óra, 2 szemeszteren keresztül. Ez meglehetősen kevés, de legalább van. Viszont a kiegyensúlyozott életvitelhez mindenképpen szükség van tanórákon kívül végezhető testmozgási lehetőségekre. Az aerobik ennek azért népszerű módja, mert mindenféle előképzettség nélkül, bárki bármikor elkezdheti, és ezzel hozzájárul a testi-lelki jól-létének megteremtéséhez, fenntartásához.

Hipotézis: Feltételezzük, hogy azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol a hallgatóknak nagyobb mértékben van lehetőségük különböző, aerob jellegű csoportos órák látogatására, ott több időt fordítanak a testmozgásra, így ez pozitív hatással van a vizsgálati személyek vérnyomására, egyéb keringési adataira, „fittségére”.

Vizsgálati módszerek: Egyetemi hallgatókkal (BME, ELTE, ÓE) készítettünk felmérést, ahol a következő szempontok alapján gyűjtöttünk adatokat:

• Nyugalmi állapotban, terhelés után, valamint megnyugvási állapotban mért vérnyomás és pulzus értékek

• Elektromos műszerrel mért testzsír-százalék

• Testmagasság és testsúly alapján számított testtömeg-index (BMI)

Célkitűzés: A felmérés célja, hogy rámutassunk, hogy az alacsony kötelező testnevelési óraszám miatt feltétlenül szükséges a felsőoktatási intézményekben szabadidősport népszerűsítése, sportolási lehetőségek biztosítása, a felnövekvő generációk egészséges életmódra nevelése.

Eredmény: Az oktatási intézmények sportolási lehetőségei eltérőek és ennek megfelelően az élettani eredmények is intézményi szinten voltak különbözőek. A rendszeres sportolás jellemzőbb a jobb infrastrukturális ellátottság mellett, valamint azon korábbi kutatások is újra megerősítést nyertek, miszerint a rendszeres testmozgást végző hallgatók jobb vizsgálati eredményeket mutatnak.

szerző

  • Karsai Krisztina
    építészmérnök
    nappali

konzulens

  • Molnár István
    Testnevelő tanár, Testnevelési Központ