A közösségi médiaplatformok szabályozása a platformkommunikációban megjelenő jogsértő tartalmakra vonatkozóan
Tudományos Diákköri Kutatásom során a közösségi médiaplatformok szabályozását választottam a platformkommunikációban megjelenő jogsértő tartalmakra vonatkozóan. Az emberek egyre inkább a digitalizációra hagyatkoznak, viszont nem minden, amit látunk vagy hallunk az valós, vagy legális az interneten ennek következtében sok szabályozó intézkedésre van szükség. A tanulmányom során azt vizsgáltam, hogy a közösségi média platformok milyen intézkedéseket vesznek igénybe, illetve milyen jogi szabályokat kell alkalmazniuk, hogy megvédjék a felhasználókat ezektől a káros tartalmaktól.
A digitális világ gyors fejlődése következtében a jogellenes tartalmak száma jelentősen megnőtt és ezeket a platformok számos intézkedésekkel próbáljak kezelni. Ilyen intézkedések például a tartalommal szembeni bejelentések beküldési lehetősége. Továbbá, egyes közösségi média platformokon moderátorok értékelik és törlik a jogellenes tartalmakat. A legelterjedtebb intézkedések azonban az automatikus szűrési eszközök, mechanizmusok és algoritmusok használata. Az Európai Unió számos jogforrása szabályozza a közösségi platformok működését, emellett az Európai Unió iránymutatásokat is megfogalmaz a megfelelő működés érdekében.
Az átfogó keretét a szabályozásokban az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv törvénye adja meg, amely közvetítői, szolgáltatói felelősséget állapít meg. Az irányelv célja, hogy az elektronikus kereskedelem európai szabályozási kereteit megteremtse, illetve a közvetítő szolgáltatások harmadik személyek által közzétett tartalmaiknak a felelősségét is korlátozza.
A tartalmak szabályozásánál figyelembe kell venni a véleménynyilvánítás szabadságát, amely alapvető emberi jognak tekinthető, továbbá a biztosítása a modernkori demokráciában létfontosságú. A véleménynyilvánítás szabadságának célja, hogy a felhasználók számára biztosítsa az önkifejezést, szabad kommunikációt és véleményformálást. A véleménynyilvánításnak azonban számos korlátja van, mint például a jóhírnév-és becsületre vonatkozó sértő megnyilvánulások, gyűlöletbeszédre és erőszakra ösztönző, illetve magánélet megsértését okozó tartalmak megosztása.
A kutatásom célja, hogy bemutassam és átfogó képet adjak a közösségi média platformokon jelentkező problémakörről, amely azt eredményezi, hogy a jogellenes tartalmak száma az interneten megemelkedett. Ezt a problémakört szabályozásokon keresztül kell hátráltatni, azonban, vigyázni kell, hogy ezek ne korlátozzák az emberek véleménynyilvánításra vonatkozó szabadságát. Az Európai Unió számos jogforrása és projektjei is segítik a jogellenes tartalmak létrejöttétének, valamint terjedésének a visszaszorítását. Ennek ellenére jelenleg a közösségi platformokra vonatkozóan számos jogszabály hiányzik, de az Európai Unió részéről törekvés azonosítható a platformok szélesebb körű szabályozására vonatkozóan.
szerző
-
Právics Natália Anna
Gazdálkodási és menedzsment alapszak BA
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Nagy Krisztina
egyetemi adjunktus, Üzleti Jog Tanszék
