Az elme szimuláció által megnyitott lehetőségek és problémák
A 20. század legnagyobb informatikai áttörése a mesterséges intelligencia (M.I.) kifejlesztése volt. A mai világban nagyon elterjedt a használata. Az utcákon önvezető autók járkálnak, a bevásárlóközpontokban robotok segítik az eladók munkáját, chat robotok válaszolnak az ügyfeleknek néhány weboldalon, web keresés, fordítás és még sok más területen is megjelennek. A M.I fejlesztések során több etika kérdés is felmerül például mik a morális kötelezettségeink egy mesterséges személlyel szemben? A M.I.-vel kapcsolatos kérdések a mai világban és a gyors technikai fejlődés miatt a távol- illetve a közeljövőben is rengeteg további fontos lehetőséget és etikai kérdéseket vetnek fel.
Hans Moravec: Mind Children című könyve a többszörös realizációról és az agyprotézis gondolatkísérletről szól. Művében kérdést felvet, például hogy Van-e mód arra, hogy az elménket átültessük egy robot testbe? Vagy akár egy másik élőlény testébe? Mi történne, ha a gépek letudnák cserélni az embereket? Milyen változások következnének? Milyen új lehetőségek nyílnak meg ezekkel? A gondolatkísérlete alapján, ha lehetséges lenne többszörös realizáció, több kérdést is felvet a témával kapcsolatban. Például: Milyen új opciókat nyithat meg az elme szimuláció? Melyik az a legfejlettebb élőlény, amin már hasonló modellt alkalmaztak? Tiltani kellene-e a többszörös realizációt illetve milyen szabályozásokat kellene hozni? Az idő múlását mennyire változtatja meg? Dolgozatomban ezekre és hasonló kérdésekre próbáljuk megkeresni a választ.
szerző
-
Venczel Viktória
Matematika alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Héder Mihály
egyetemi docens, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
