Összehasonlító elemzés a magyar és a spanyol kereskedelmi galériák működéséről

Dolgozatomban bemutatom a galériák típusait és tevékenységi köreit, valamint társadalmi felelősségükre is kitérek. Ismertetem a magángalériák gazdasági és művészeti profilját, és hogy mi következik az egyes profilválasztási döntésekből. Sok esetben e két profiltípus ötvözete jelenik meg, nagyobb művészeti hangsúllyal. A kiemelten gazdasági profilra specializálódó galéria az online eladásokra koncentrál vagy aukciósházat hoz létre kiállítótermekkel. Léteznek forprofit és nonprofit galériák, a dolgozat elsődlegesen a forprofit művészeti galériákról szól. Ismertetem a magyarországi és spanyolországi galériák kialakulásának történetét. A sok hasonlóság mellett két kulturálisan jelentősen eltérő művészeti közegről van szó, ahol valójában hasonló fejlődési folyamat ment végbe.

Ezt követően országra bontva jellemzem a magyar és a spanyol műkereskedelmi piacot, a galériák működését és általános iparági versenykörnyezetüket. A kereskedelmi galériáknak nincsenek potenciális ütőképes versenytársaik, csak megegyező profilú, helyettesítő galériák kerülnek szóba. (A múzeumok finanszírozási és értékesítési szempontból is teljesen más szegmensben vannak, a szabadúszó művészek száma elenyésző és az aukciósházak is sok mindent nem nyújtanak, amit a művészeti galéria igen). Kitérek ezen belül a magyarországi belföldi piac szereplőire, a hagyományos és a megújuló vevőkörre, valamint az aukciókra, mint a műtárgy beszerzés helyettesítő lehetőségére. Alapvetően szűk és zárt műgyűjtő réteg létezik Magyarországon, de növekszik az üzleti világból érkező befektetők száma. A pénzügyi hátteret vizsgálva, megállapítható, hogy a galériák finanszírozása nagy kiadásokkal jár, így sokan közülük állami vagy egyéb támogatásokat vesznek igénybe működésükhöz. Magyarországon az állami támogatások nem elegendők a fennmaradáshoz, míg Spanyolország Aragónia tartományában sok galéria ennek köszönhetően tudja fenntartani működését. A művészek legjobb piacra jutási lehetősége valóban a galéria, hiszen a számukra elérhető állami támogatási lehetőségek szűkek. Tehát elmondható, hogy ma a kortárs művészeti galériának pótolhatatlan kultúraformáló szerepe van. Több tanulmány és galériavezető szerint is a galériáknak hosszú távon megéri egymást segíteni és együttműködni, nem pedig versengeni.

A művész kiválasztásakor meghatározó szempont alkotásainak minősége és a művész által képviselt műfaj illeszkedése a galéria művészeti profiljához. Általánosan igaz, hogy a közismert művészek alkotásait jobban értékelik, mint az ismeretlen művészekét. A galéria feladata csökkenteni a távolságot az eddig ismeretlen művész és a gyűjtő között. A hírnévnek van gyakorlatban mérhető gazdasági értéke, a látogatók többsége a művész ismertsége alapján dönt a

részvételről. Így kulcsfontosságú a galéria megfelelő kommunikációja a vevők és minden látogató (potenciális vevő) felé. A továbbiakban megvizsgáltam a befektetésekre való hajlandóságot az Európai Unió egyes országaiban. Elmondható, hogy a kulturális jellemzők alapján befektetési szempontból kedvezőbb

a szemlélet Magyarországon, mint Spanyolországban. A műalkotások közül a festmények iránti kereslet a legnagyobb, de minden egyéb műfajnak

is megvan a maga stabil vásárlóközönsége. Az NFT, mint friss jelenség kezd hódítani online árveréseken, de a szakirodalom és az általam személyesen megkérdezett galériavezetők szerint ez egy gyorsan terjedő, népszerű trend, melynek egyelőre nincsenek stabil kilátásai és maga a

rendszer sem átlátható.

Összességében egy jövedelmező kereskedelmi galéria stratégiájának kialakításakor dönteni kell a gazdasági vagy művészeti profil kialakítása mellett. Fontos a centrális fizikai elhelyezkedés, lehetőleg a fővárosban. Mindig vannak állami támogatási lehetőségek, melyeket érdemes figyelemmel kísérni. A művészek kiválasztásakor törekedni kell az „egyensúlyi portfólió” kialakítására, azaz a fiatal és a már közismert művészek egyidejű patronálása a jövedelmező hosszú távon. Nem érdemes minden újonnan jött trendhez azonnal csatlakozni, de fontos figyelni őket. Nélkülözhetetlen a jó kapcsolattartás a piaci szereplőkkel, a közösségi eseményeken való részvétel, azaz a kulturális jelenlét a hazai és a nemzetközi környezetben is. A folyamatos kommunikáció a meglévő vevőkkel, a potenciális vevőkkel és látogatókkal kardinális kérdés. A művészek támogatása, menedzselése és promóciója, valamint természetesen a kiállítások szervezése és a közösségi megjelenések képzik egy galéria működésének alapvető elemeit.

szerző

• 
  Farkas Flóra
  Nemzetközi gazdálkodás alapszak BA
  alapképzés (BA/BSc)

konzulens

• 
  Dr. Gács Anna
  docens, Szociológia és Kommunikáció Tanszék

helyezés