Regisztráció és bejelentkezés

Társas izoláltság a 21.században

A 21. században megjelenő társas izoláltság a mai ember számára természetes jelenség. Az elidegenedés a modern kor életérzése, mely a minket körülvevő jólét fokozatos növekedésével, valamint az egymásra utaltság folyamatos csökkenésével válik általánossá. Extrém környezetben, mint például egy űrhajós az űrhajó vezérlőjében vagy egy remete erdei viskójában, teljesen magunk vagyunk, de egy zsúfolt bevásárlóközpontban is érezhetjük magunkat teljesen egyedül belső értelemben.

A technikai fejlődés eredményeképpen mára egy-egy eszköz maximálisan képes kielégíteni az ember társas szükségleteit. Valós szociális igényeinket már fel sem ismerjük, mert megtanultunk együtt élni a rendelkezésre álló technológiai eszköztárral. A technológiai fejlődés következményeképpen fellépő szociális izoláció kutatása napjaink kiemelkedően fontos társadalomtudományi célkitűzése.

A koronavírus járvány megjelenésével a társadalmi elidegenedés tovább fokozódott és még ma sem világos, hogy a egészségügyi hatásokon túl milyen hosszútávú gazdasági és társadalmi következményekkel számolhatunk.

A Covid-19 által előidézett virtuális társadalmi környezetet a szakirodalomban definiált izolált környezetek analógiája mentén tervezem elemezni. Célom a pandémia által felerősített pszichoszociális hatások felderítése egyéni kérdőíves kutatás, valamint a releváns szakirodalom feldolgozása útján.

szerző

  • Dári Gerda
    Kommunikáció és médiatudomány alapszak BA
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Dr. Dúll Andrea
    egyetemi tanár, Szociológia és Kommunikáció Tanszék