Regisztráció és bejelentkezés

Az én-márkázás és a vállalati kommunikáció szerepe válsághelyzetekben

Az én-márkázás és a vállalati kommunikáció szerepe válsághelyzetekben

Dóber Adrienn

Kommunikáció és médiatudomány MA 2013-as évfolyam

Konzulens: Pintér Dániel Gergő, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Napjainkban egyre meghatározóbb szerephez jut a Personal Branding. Ma egy cégvezetőnek jóval több feladattal kell megbirkóznia, mint korábban, ugyanis nem elég a vezetéshez értenie, vállalata sikeressége érdekében szüksége van egy tudatosan felépített, megfelelően karbantartott egyéni arculatra. Emellett ugyanakkora figyelmet kell szentelni magának a szervezet imázsának fejlesztésére is. A cégek vezetői hajlamosak elfelejteni, hogy az információs társadalom világában pillanatok alatt összedőlhet egy évek óta jól működő vállalat, vagy közutálat tárgyává válhat egy korábban elismert elnök. Az utóbbi időszak nyilvános PR-es katasztrófáinak köszönhetően számos kérdés fogalmazódott meg bennem. Vajon mennyire választható el a tulajdonost, vagy PR arcot ért támadás magától az intézményi brandtől? Hogyan érdemes kezelni az aktuális szituációkat? Mi a teendő abban az esetben, amikor nem magát a vállalatot, hanem a vezetőt, elnököt éri az offenzíva? Mi a helyzet fordított esetben, amikor a céget éri támadás, de az elnök ettől nem tudja függetleníteni magát? Miként hatnak a szervezetre a vezetők egyéni projektjei? Szerepelhet-e magánemberként egy vezető a nyilvánosság előtt, ha igen, hogyan befolyásolja ez a szervezete közmegítélését?

Két esettanulmány elemzésén keresztül mutatom be, milyen hibákat lehet elkövetni, amikor egy szervezet mögött nem megfelelő kommunikációs team dolgozik. Kifejtem, milyen károkat tud előidézni, ha egy elnök kiesik hivatalos szerepéből, ehelyett magánemberként személyeskedni kezd egy őt ért atrocitás miatt. A kialakult krízishelyzetekre hasznos tanácsokkal szolgálok. Első esettanulmányom Balogh Andrásról, a Gyermekrák Alapítvány elnökéről, és a szervezete körül kialakult 2013-as „mentős botrány” elemzéséből áll. A vizsgálat középpontjában a riportokra reagáló, kommunikációs hibákkal teletűzdelt sajtótájékoztató áll. A másikban Schobert Norbertnek, a Norbi Update vezetőjének évek óta vissza-visszatérő kommunikációs hibáit taglalom, arra keresve a választ, hogyan kerülhetné el a folyamatosan őt vagy a vállalatát ért offenzívákat.

Hipotéziseim szerint, ha sérül a vezető imázsa, az veszélyezteti a szervezet arculatát is, amellyel csökkenhet annak népszerűsége a fogyasztók körében. Ezt a szakirodalmak tanulmányozása mellett primer kutatásokkal igyekeztem alátámasztani. A Balogh incidens kapcsán mélyinterjút készítettem a sajtótájékoztatón részt vevő Index újságírójával, Csonka Annával, a Schobert ügyben pedig nagy hangsúlyt fektettem a Facebookos posztok elemzésére, és az alattuk található kommentek vizsgálatára.

szerző

  • Dóber Adrienn
    kommunikáció- és médiatudomány
    mesterszak

konzulens

  • Pintér Dániel Gergő
    , Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

helyezés

Nem ért el helyezést