Transznacionalitás és analóg hangzás - egy független lemezkiadó története

Az utóbbi években a budapesti elektronikus zenei színterek lassú, de határozott fejlődést mutatnak. Ennek a fejlődésnek egyik középpontjában áll a Farbwechsel, amelyet egy baráti kör hozott létre független kazetta kiadóként 2012-ben. Megalapításuk óta több mint húsz kiadványt jelentettek meg különböző formátumokban (mint kazetta, vinyl és digitális hordozó), ezzel alig ismert előadókat, saját szerzeményeiket és később külföldi művészeket is elérhetővé tettek az érdeklődők számára. A kiadó által közvetített előadók nagy része elkötelezett az analóg elektronikus hangzás iránt, amit a szintetizátorokon, a dobgépeken és egyéb hangszereken írt elektronikus zenének definiálunk, és amely különböző modern zenei műfajokban (például house, techno, vagy experimentális zene) testesül meg. A kezdetektől fogva foglalkoztak a globális és lokális niche zenei médiumok a kiadó körüli eseményekkel, vélhetőleg ennek és a zenei online oldalak (Soundcloud, Bandcamp) együttes hatásának köszönhetően az egyes alkotók a nemzetközi színtéren is elismert angol, holland, és kanadai kiadók gondozásában is megjelentek. A folyamatos lokális fellépéseken túl európai nagyvárosok prominens klubjaiban is megfordulnak. A 2017-es év elején, a Farbwechsel egyes előadói egy angol kiadóval együtt léptek fel a legismertebb nemzetközi elektronikus zenei platform keretein belül, a Boiler Room első magyar résztvevőjeként Budapesten. A Farbwechsel ötéves fennállása bizonyítékként szolgál arra, hogyan tud egy szuverén budapesti kiadó a globális szcéna részéve válni. Kutatásom célja, hogy bemutassam a személyes kapcsolatokon alapuló, lokális műfaji színtéren működő, alulról fejlődő kiadó életpályán keresztül a független elektronikus zenei kiadók transznacionális decentralizált világát. Emellett a kutatás foglalkozik a kreatív előállítási folyamatokkal az alkotói közösségen belül, valamint az előállított zeneművek (online) disztribúciós és promóciós csatornáival, mindezt a kiadó szemszögéből megközelítve. Módszertanom résztvevői figyelésen alapul és a szereplőkkel készített kvalitatív személyes interjúkon. A kutatás elméleti alapjait a színtérrel kapcsolatban Straw (1991), Bennett és Peterson (2004), Greener és Hollands (2006) munkái szolgáltatják. Továbbá Sarah Thornton és David Hesmondhalgh brit klubkultúrával foglalkozó munkái és Vályi Gábor “Az alulról jövő kulturális globalizáció és az internet” (2004) írására támaszkodik.

szerző

• 
  Fazekas Mihály
  Kommunikáció és médiatudomány mesterszak MA
  mesterképzés (MA/MSc), nappali

konzulens

• 
  Dr. Barna Róza Emília
  egyetemi docens, Szociológia és Kommunikáció Tanszék