Hatalomátvétel maximasértésekkel (Aszimmetrikus kérdés-felelet helyzetekben szerzett dominancia az interjúalany maximasértései révén)
Dolgozatomban interjúkban elkövetett maximasértéseket vizsgálok meg. Be kívánom bizonyítani azt, hogy egy interjú során a dominancia átvehető, megtörhető maximasértésekkel. Az elvesztett dominanciának hatásait érzékeljük egy hétköznapi beszédhelyzetben is, ám komoly következményei vannak a médiaszemélyiségekre nézve. Az interjúkban egy olyan aszimmetrikus kérdés-felelethelyzetről van szó, ahol az eszköztár az újságíró kezében van, mégis átvehető a dominancia, ha az interjúalany maximasértéseket használ. Választott interjúim olyan fajta kommunikációs helyzetek, mikor az interjúalanyok az Együttműködési Alapelvet figyelmen kívül hagyva, a maximákat megsértve kerülnek domináns helyzetbe a riporterekkel szemben.
A maximasértéseket Grice maximafelfogása alapján kategorizálom. Meghatározom, hogy milyen maximasértésről van szó, hogy miért követte el ezt a beszélő, mivel lehetett volna kijavítani, vagy mit kellett volna helyette használni.
Kutatásomban csak a válaszokat vizsgálom. Elemzésem az „Egyenes beszéd” című műsor keretében levetített Kálmán Olga - Mogács Dániel interjúra fókuszál. Az interjú érdekessége, hogy Mogács Dániel, az interjú alanya domináns szerepet vív ki magának, a műfaj megszokott sémájával ellentétesen. Öt másik interjút is elemeztem, melyeket felhasználok a hipotézisem alátámasztására dolgozatomban. Vizsgált interjúim: Keszei Sándor és Tóth Ferenc szereplése az Egyenes beszédben, Vona Gábor a Szemközt illetve a Kereszttűz című műsorokban, és Fábry Sándor szereplése a Napkeltében.
Meghatározom, hogy milyen vitatípus az ATV-n adásba került interjúhelyzet, illetve, hogy milyen normák vonatkoznak erre a helyzetre. Röviden bemutatom a szereplők előéletét, hiszen az interjú alakulása szempontjából ennek fontos is jelentősége van. Miután elemzem az interjút a válaszadások szempontjából, kiértékelem a helyzetet és megoldási stratégiákat kínálok a műsorvezetőknek, akik ilyen helyzetben találják magukat, és nincs semmi olyan eszköz a tarsolyukban, amivel az elvesztett dominanciát képesek lennének visszaszerezni.
Az interjút abból a szempontból is megvizsgálom, hogy a másik öt interjútól milyen mértékben és milyen aspektusokban tér el, van-e valamilyen egyedi sajátossága.
