Regisztráció és bejelentkezés

Az adóreformok hatása adóbevételek alakulására és az ezeket befolyásoló tevékenységek, magatartások Magyarországon 2005-2014.

Dolgozatom első részében az adóbevételek alakulását fogom vizsgálni az elmúlt tíz év folyamán, majd egy kis kitekintést teszek nemzetközi szinten, és megvizsgálom, hogyan alakulnak hazánk mutatói az EU tagországaihoz képest. A második részben az adóbevételek alakulását befolyásoló tényezőket, hatásokat gyűjtöttem össze egyrészt az adóhatóság, másrészt az adózók oldaláról vizsgálva. Az adóhatóság oldaláról felsorakoztatva a lehetőségeit, feladatait a hatékonyabban működő adórendszer érdekében, az adózói magatartások közül az adóelkerülés, adóoptimalizálás és adócsalás fogalomkörre térnék ki.

Célom az adóreformok hatásainak bemutatása, és az adórendszer szerkezetében történt folyamatos változtatások hatékonyságának elemzése, a bevételek változásán keresztül. Fontosnak tartom mindezek mellett felhívni a figyelmet az adóhatóság szerepére és munkájára az adózási folyamatban. Változnia kellene az adózói morálnak is, és természetesen az adóhatóságnál is szükség lenne egy nagyobb reformra, már megérett a rendszer az átalakításra. Évek óta súlyos mértékű az adócsalás, az adóelkerülés és ez nem csak hazánkban probléma, hanem nemzetközi szinten is.

A magyar adóbevételek szerkezetében a legnagyobb súllyal a közvetett adók szerepelnek és ezen belül is legjelentősebb bevételi forrás az általános forgalmi adó. A törekvések is inkább a fogyasztási adók növelése felé haladnak. A személyi jövedelemadó kulcs csökkentésével és a sávok eltörlésével akarják a magasabb jövedelműeket a nagyobb fogyasztásra ösztönözni, ettől jelentősebb mértékű fogyasztási adóbevétel növekedést várnak. Az adórendszerben jellemző a központi adók túlsúlya, a helyi adók viszonylag alacsony aránya, és hogy a tőkejövedelmeket terhelő adók részesedése az adóbevételből alacsony. Az adócsökkentés és a versenyképesség javítása érdekében tett lépésekkel egy időben viszont az államháztartási kiadások és az újraelosztási rendszer mélyreható felülvizsgálatát nem hajtották végre, erre utal a költségvetés jelentős hiánya.

A személyi jövedelemadó vizsgálatakor az látszik, hogy közben hiába emelték fel a jövedelemhatárokat és csökkentették a kulcsokat, ennek ellenére a bevételek nem növekedtek. Az adótábla egykulcsossá tétele csökkenést hozott a jövedelemadó bevételekben, majd a következő években is csak minimális a növekedés és ezzel egyidejűleg nem növekedtek meg a fogyasztási adó bevételek sem. Az áfa esetében a bevezetett 27 %-os felső kulcs először bevétel növekedést eredményezett, majd mérséklődött. A társasági adónál az adó mértékében bekövetkezett változás, a 19 %-os kulcs és a felső határ kitolása ellenére a változás évében még jelentős mértékű a csökkenés a bevételekben, ami a következő évben mérséklődött, és ezt követően ingadozott.

Az Európai Unió területén az adók és a nettó társadalombiztosítási járulékok jelentik az államháztartási összbevétel fő elemeit. Mindkét mutató tekintetében az uniós átlag alatt vagyunk. Magyarországon magas az adó mértéke, de jelenleg ennyire van szükség ahhoz, hogy az állam kiadásait fedezze. Az EU-28 országaiban az összes adóbevételen belül hazánkban jellemző a közvetett adóbevételek magasabb aránya, ezzel szemben a direkt adók alacsony aránya, a társadalombiztosítási járulékok körülbelül az uniós átlag közelében mozognak. A hazai adómorál is elmarad a fejlett piacgazdaságokétól. Különösen problémás elem az ún. adóék, amelynek viszonylag magas a mértéke nálunk nemzetközi összehasonlításban.

Az adókulcsok alakulása tekintetében a személyi jövedelemadó kulcs az uniós átlaghoz képest az egyik legalacsonyabb Magyarországon. A társasági adó tekintve a számított adókulcs a tízedik legmagasabb az unió ragsorában. A 27 %-os normál és a 18 %-os csökkentett áfa kulcs nemzetközi viszonylatban a legmagasabbnak számít.

Az adóbevételek alakulását befolyásoló tényezők, hatások vizsgálatát két oldalról elemezhetjük, az adózási folyamat két legfontosabb szereplőjének (adózó és adóhatóság) vizsgálatán keresztül. Az adóhatóság tevékenysége nagyban befolyásolja az adóbevételek alakulását és beszedésének hatékonyságát. Kiemelt feladatai a bevallási rendszer fejlesztése, a végrehajtási eljárások, a köztartozás-kezelés, adóellenőrzések, az elévülések kezelése, a behajthatatlan tartozások, a fizetési könnyítések és a késedelmi pótlék alkalmazása. Az adózói magatartások tekintetében az adóbevételek csökkentésével összefüggő tehát adócsökkentő magatartásokat van értelme elemezni, hiszen senki sem akar önként több adót fizetni, mint amennyi szükséges. Az országok kormányai folyamatosan próbálnak fellépni ezekkel az adózói magatartásokkal szemben a különböző adópolitikákon keresztül. Az adópolitika összehangolásán kívül fontos lenne a közös fellépés az adóelkerülő magatartást tanúsítóakkal szemben, szoros együttműködésre, folyamatos információcserére és nemzetközi adóellenőrzésekre lenne szükség, illetve súlyosabb szankciókat lehetne bevezetni.

szerző

  • Kövesdi-Szabó Éva
    Számvitel MSc
    mesterképzés (MA/MSc), levelező

konzulens

  • Dr. Lakatos Mária
    adjunktus, Pénzügyek Tanszék