Autóipari beruházás beszámolóban megjelenő hatásainak elemzése a győri Audi gyár esetében
A dolgozat témája a több évet átölelő autóipari beruházások vállalati vagyonra, eredményre gyakorolt hatásának vizsgálata számviteli aspektusból.
Az autóipari sorozatgyártás elterjedésével az ágazat régiók és nemzetgazdaságok meghatározó motorjává vált, aminek egyik nagyon jó példája az ingolstadti anyavállalat által 1993-ban létesített győri Audi gyár. Ezeket az autóipari-konszerneket a foglalkoztatottságához illetve bruttó nemzeti össztermékéhez való meghatározónak mondható hozzájárulásukon kívül jelentős kutatási-fejlesztési és beruházási tevékenység jellemzi. Ezt támasztja alá a 2008-as válságot követően 2010-ben bejelentett 900 millió EUR-t megközelítő győri Audi gyárbővítése. A dolgozatom elkészítésének a célja a beruházás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére gyakorolt hatásainak bemutatása a számviteli-elemzés eszközeivel, illetve annak megértése, hogy miért vonzó Magyarország és a régió a nagy autógyártó konszernek szemében.
A kutató munkám során egyrészt arra kerestem a választ, hogy mi adja a közép-kelet-európai országok köztük hazánk vonzerejét az autógyárak körében. Ennek megválaszolásához olyan szempontokat vizsgáltam, mint a cégalapítás bonyolultsága, az infrastruktúra kiépítettsége, a jövedelemszint, a képzettségi szintek társadalmon belüli megoszlása vagy az adórendszer és az érvényesíthető adókedvezmények. A tényezőket külön-külön rangsorolva, majd azokat összesítve vizsgáltam, hogy Magyarország mennyire versenyképes a többi régiós országgal szemben, azért hogy az autóipari-konszernek Audi-hoz hasonló volumenű beruházásait el tudja nyerni.
A kutatásom során továbbá arra is kerestem a válasz, hogy ha egy autógyártó jelen esetben az Audi továbbra is versenyképesnek ítéli meg hazánkat és a beruházás mellett dönt, mint azt tette 2010-ben, akkor egy ilyen több éves beruházási folyamat milyen változásokat fog eredményezni a vállalkozás vagyonszerkezetében. Ehhez a vállalat nyilvánosan elérhető éves beszámolóit felhasználva elemeztem a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet a 2010-2013 közötti időszakban. Az elemzés során deduktív módszert alkalmazva megpróbáltam feltérképezni először a változások főbb irányát, melyek segítséget nyújtottak a mélyebb vizsgálatokhoz szükséges mutatószámok kiválasztásához. Annak megértéséhez, hogy bizonyos adatok, illetve változások mögött egyedi vagy iparági hatások húzódnak meg, az elemzésekbe a hazai versenytársak (Mercedes, Opel, Suzuki) beszámoló adatait is bevontam magyarázó adatként.
