Regisztráció és bejelentkezés

A Komárom-Esztergom megyei könyvviteli szolgáltató szektor múltja, jelene és jövője

Dolgozatom témájaként a Komárom-Esztergom megyei könyvviteli szolgáltató szektor bemutatását választottam.

Célkitűzésem a dolgozat megírásával, hogy a szakirodalmi forrásanyagot áttekintve, valamint az összegyűjtött információkon elvégzett elemzések, iparági trendek vizsgálatának tükrében képet kapjak napjaink számviteli outsourcing piacáról, s a feltárt eredményeken keresztül következtetéseket vonjak le Komárom-Esztergom megye könyvviteli szolgáltató szektorának helyzetéről, kutatásom kezdetén feltett kérdéseim megválaszolásra - igazolásra vagy megcáfolásra - kerüljenek. A kutatás során körbejárjam egy újonnan induló vállalkozással kapcsolatos fő kérdéseket, s végeredményként bemutassak egy új vállalkozás esetére általam elképzelt s megalkotott üzleti modellt.

A téma időszerűségét igazolja, hogy Magyarországon különösen a KKV szektorban tevékenykedő cégek esetében az utóbbi években egyre erőteljesebben megfigyelhető jelenség, hogy a vállalaton belül nem kerül kialakítása önálló pénzügyi osztály, ehelyett kiszervezik a könyvviteli tevékenységet, s erre szakosodott cégeket bíznak meg a feladatok elvégzésére.

Alapkérdéseim első csoportja a végzett szolgáltató tevékenységre és szektorteljesítményre - Hogyan jellemezhető a számviteli outsourcing tevékenység múltja és jelene Magyarországon? Hogyan változott Komárom-Esztergom megye könyvviteli szolgáltató szektora, melyek az iparágra jellemző trendek és folyamatok? -, a második csoport a vevői igényekre - Melyek lesznek a vevők által támasztott újonnan megjelenő igények kielégítésére szabott üzletviteli fejlesztések? -, a harmadik kérdéscsoport pedig a jövőre utaló trendekre - Van-e létjogosultsága a már működő vállalkozások mellett egy újonnan alakuló vállalkozás elindításának? Melyek a számviteli outsourcing jövőjére utaló trendek hazánkban? Milyen kihívásokat rejt magában az IFRS szemlélet erősödése Magyarországon és a 2016-os számviteli törvény változás? - vonatkozik.

Fő hipotézisem: a rendszerváltás óta Komárom-Esztergom megyében fokozatosan növekedett a számviteli outsourcing üzleti fontosságának elismerése a megbízó vállalatok részéről. Egyrészt a kiszervezést végző vállalatoknál jelentkeznek az általa realizálható előnyök, másrészt a kapott szolgáltatással összességében nagyfokú vevői elégedettség egyaránt generálja, hogy a kiszervezésre, mint hosszú távon is működőképes felállásra, üzletmenetük részeként tekintsenek a vállalatok. Mindez végeredményben hosszú évek, évtizedek eredményes, szolgáltató-megbízó kapcsolatát eredményezi megyénkben, egy olyan - a hazai üzleti gyakorlatból egyébként gyakran hiányzó - „win-win”, azaz a nyerni és nyerni hagyni pozíciót, amelyből mindkét fél profitálni tud.

Alkalmazott módszertanom egyrészt az elméleti-logikai kutatás módszertana, az alább említett adatgyűjtési módok által összegyűjtött információk elemzése, kiértékelése segítségével következtetések, konklúziók levonása, majd a hipotézisek igazolása illetve megcáfolása, s feltett kérdéseim megválaszolása. Célom volt vizsgálni a szektor-elemzés módszertani eszközeként szolgáló SWOT analízist, alkalmazásának lehetőségeit és korlátait a könyvviteli szolgáltató szektor esetében. Adatgyűjtési módnak az elméleti részéhez a vonatkozó jogszabályi háttér és szakirodalmi ismeretanyag feldolgozását - mint nemzetközi, mind hazai viszonylatban -, a gyakorlati részhez egyrészt az interneten található publikus forrásanyagokat továbbá az AMADEUS információs adatbázisában szereplő anyagokat vettem alapul. Ezen túl primer adatgyűjtési módnak interjúk elkészítését választottam: felmérésemet egyfelől a Komárom-Esztergom megyében főtevékenységként számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet folytató szolgáltatók körében, másrészt olyan Komárom-Esztergom megyei mezőgazdasági termelő, ipari termelő, szolgáltató valamint kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok körében végeztem, melyek tevékenységük során könyvviteli szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezenfelül KIPA-módszer használatával elvégzett elemzéssel kerestem választ arra a kérdésemre, hogy mely tevékenységeket célszerű üzleti profilunkba építeni egy újonnan induló vállalkozás esetében, hogy a kulcsfontosságú tényezőknél az optimális szintet elérve megalapozzuk vállalkozásunk eredményes működését?

Legfontosabb megállapításaim, következtetéseim: a számviteli outsourcing fontosságát, napjaink üzleti életében betöltött szerepét, a benne rejlő üzleti lehetőségeket a vállalatok mindegyike elismeri, és pozitívan ítéli meg. Az elvégzett interjúk során szerzett információk alapján igazolódni látszik, hogy az elmúlt években, a rendszerváltás óta fokozatosan növekedett a számviteli tevékenység kiszervezés üzleti fontosságának elismerése. A professzionális szolgáltatásnyújtásnak köszönhetően a szolgáltatóknak sikerül magas vevőelégedettségi szintet elérni s azt hosszú távon fenntartani. Emellett képesek jövedelmező gazdálkodást, eredményes üzletmenetet folytatni. A win-win pozíció mindkét oldala beigazolódni látszik.

szerző

  • Vincze Annamária
    Számvitel MSc
    mesterképzés (MA/MSc), levelező

konzulens

  • Szívós László
    egyetemi tanársegéd, Pénzügyek Tanszék