A magyar és a német számviteli rendszer összehasonlító elemzése
Dolgozatomban a magyar és a német számviteli rendszert hasonlítom össze a magyar Számviteli törvény és a német Kereskedelmi Törvénykönyv alapján. Németország Magyarország első számú gazdasági partnere, és hazánk területén számos német hátterű vállalattal találkozhatunk. Kutatómunkám célja a két számviteli rendszerben található különbségek bemutatása, esetenként értékelése, magyarázata.
A terjedelemre való tekintettel az összehasonlítást a tőketársaságokra, és azon belül is egyes szempontokra korlátozom. Először is az eltérő történeti fejlődés és a számviteli alapelvek bemutatásával igyekszem felhívni a figyelmet a számvitel szabályozottságában mutatkozó különbségekre. Majd áttérve a beszámolókészítési kötelezettségre megállapítom, hogy az éves beszámolón belül a mérleget, az eredménykimutatást, és a kiegészítő mellékletet érdemes összehasonlító vizsgálat alá vonni. Az összehasonlítás alapja a beszámoló ezen részeinek felépítése és tartalma, a mérlegen belül pedig az egyes mérlegtételek mérlegképessége és értékelése. Végül a kitekintésben azt a hipotézisemet igyekszem igazolni, mely szerint a két rendszer közeledni látszik egymáshoz.
Kutatómunkám módszertana a következő volt: első lépésben a két rendszer fejlődését, a számviteli alapelveket, a gazdálkodó különböző kötelezettségeit, az értékelést, és az aktiválási és passziválási kritériumokat hasonlítottam össze. Ez után megismerkedtem mélyebben a német mérleg felépítésével és tartalmával, és ezt követően vetettem össze a két ország mérlegsorainak tartalmát.
