Japán gyökerű hatékonyság-fejlesztési módszertanok (Lean, TPM) hatása a vállalati eredményre
Manapság szinte kivétel nélkül minden nagyobb termelő vállalat és a szolgáltatók közül is egyre többen aktívan foglalkoznak a hatékonyság-fejlesztés témakörével. Az egyre élesedő versenyben nap, mint nap több és több vállalat látja a Japánból származó hatékonyság fejlesztési módszertanokban a hosszú távú fennmaradás és versenyképesség kulcsát. A karcsúsított, lean elvű, rugalmas gyártási folyamatoktól várják a mind inkább változó vevői igények kiszolgálásának lehetőségét és általa a vállalat eredményességének javulását.
A célok legtöbbször egyértelműek, az elérésüket szolgáló módszertan is adott (lean eszközök bőséges tárházából válogathatunk), de hogyan vizsgálható a sokszor egymástól elszigetelt fejlesztési törekvések a vállalat egészére gyakorolt hatása? Hogyan vizsgálható, hogy az öntevékeny csapatok munkájának eredménye és a vállalati célok összhangja adott-e és ami még fontosabb, biztosítja-e a hozzá fűzött reményeket? Honnan kaphatunk tulajdonosi, felsővezetői szintű, teljes, átfogó képet a vállalat teljesítményéről?
Az éves beszámoló és részeként az eredménykimutatás mutatja be a legfelsőbb szinten egy vállalat adott üzleti évbeli teljesítményét, így abban az adott évben végzett hatékonyság-fejlesztési törekvések eredményének is meg kell mutatkoznia. Dolgozatomban a pénzügyi számviteli elemzések eszköztárát alkalmazva igyekszem kapcsolatot teremteni a hatékonyság fejlesztési törekvések és a vállalati eredmény alakulása között, megkeresve azokat a mutatószámokat melyeken keresztül kifejezhető a veszteség visszaszorítást célzó munka eredményessége és monitorozható annak alakulása.
szerzők
-
Gergely Judit
számvitel
mesterszak -
Mészáros Dóra
számvitel
mesterszak
konzulens
-
Szívós László
egyetemi tanársegéd, Pénzügyek Tanszék
