Regisztráció és bejelentkezés

Az Európai Unió és Kína forgalmi adó rendszerének összehasonlítása, kitekintés az Amerikai Egyesült Államok közvetett adózására

A dolgozat témája az Európai Unió és Kína általános forgalmi adó rendszerének vizsgálata és összehasonlítása olyan tényezők mentén, mint a tárgyi és személyi hatály, a mentességek kezelésének módja, az adó levonásának mechanizmusa, a reguláció átláthatósága az adminisztratív és megfelelési terhek szempontjából. Álláspontom szerint az OECD és IMF kritériumok alapulvételével elemezhetők az egyes hozzáadottérték-adórendszerek és az eredmények nyomán definiálhatók az elvi és operatív hiányosságok. Az elemzés célja az egyes rendszerek fejlesztési lehetőségeinek, illetve korlátainak bemutatása a legjelentősebb szereplők: a vállalatok, a fogyasztók és a kormány érdekeinek figyelembevételével az adózás és a tágabb gazdasági környezet megfelelő funkcionálásának biztosítása érdekében. A nemzeti és tagállami sajátosságok bemutatásán, és az eltérések magyarázatán túl kitérek az egyes struktúrákban rejlő potenciálokra, illetve a visszaélésekkel szembeni fogékonyság csökkentését érintő reformtörekvésekre. Az elemzés továbbá górcső alá veszi az Egyesült Államok "sales tax" rendszerét, és annak helyettesíthetőségét egy szövetségi forgalmi adóval, kitérve az esetleges reform előnyeire, hátrányaira, bevezetésének szükségességére valamint akadályaira.

A kutatás eredményeként megállapítom, hogy a reguláció kifinomultságát tekintve az európai szabályozás a legfejlettebb, amely egyúttal a legmagasabb fokú versenyképességet is igyekszik biztosítani a vállalati szféra számára. Ezzel szemben Kínában rejlik a legnagyobb potenciál az egységesség megteremtése szempontjából, ám egyes tevékenységek, és az állami tulajdonú szektor preferenciája még mindig tetten érhető. A piacgazdaság megvalósítása tehát még további, egyenlőtlenségeket felszámoló intézkedéseket igényel. Az USA adóbevételei a két gyakorlattal ellentétesen többnyire közvetlen adózásból származnak. A közvetett ’sales tax’ annak halmozódó – és így versenytorzító – jellege ellenére is nagyobb támogatottságot élvez állami oldalról, mint egy ÁFA típusú fogyasztási adó.

A tanulmány a témát érintő publikációk az elemzés szempontjából fontos nézeteinek kiemelését, illetve ütköztetését tartalmazza. Az adónem, és annak reformját ellenző/támogató érvek alátámasztására statisztikai adatokat használtam.

A témaválasztást indokolja a világ kormányzatainak a gazdasági válságból való ’kiút-keresési’ magatartása, melynek során növekvő mértékben támaszkodnak a közvetett adókból származó bevételekre költségvetéseik megszilárdítása céljából.

szerző

  • Tóth Zsófia
    gazdálkodási és menedzsment
    alapszak

konzulens

  • Dr. Lakatos Mária
    adjunktus, Pénzügyek Tanszék