MALÉV szárnyak nélkül
Az utóbbi évek, és főleg hónapok eseményei megkívánják, hogy közgazdászok górcső alá vegyék a MALÉV csődjét, és a nyomában fellépő következményeket.
A téma választásom elsődleges szempontja, hogy hozzám közel álló és közvetlenül kapcsolódó legyen. A férjem és családja a Malév GH alkalmazottai voltak, kötődésem e területhez így egyértelmű. Továbbá idegenforgalmi szakos közgazdászként is nagyon érdekel a téma.
A MALÉV Zrt. komplex gazdasági elemzését készítem el, a 2009. és 2010. évi konszolidált beszámoló alapján. Sajnálatos módon a 2011. évi beszámoló még nem elérhető az e-beszámoló honlapon.
Számos összetevő együttes hatásának volt köszönhető az, hogy a Malév az elmúlt évek során felélte vagyonát, s fokozatosan egyre nagyobb veszteséggel zárta az éveket, óriási adósságokat halmozott fel és komoly versenyhátrányba került más légitársaságokkal szemben. A cég 2010-ben 24 milliárdos veszteséggel zárta az évet, adósságállománya pedig több tízmilliárd forintra rúgott.
Mindemellett számos, nehezen számszerűsíthető előnyt is hozott az ország számára. A hazánkba látogató turista a társaság szolgáltatásait igénybe véve találkozott először a magyaros vendégszeretettel, és a népszerű turisztikai látványosságokról szóló ismertetőkkel. A Malév bizonyos értelemben hazánk kapuja volt, amelyet büszkén mutathattunk meg a világnak. Külföldi vállalatok beruházási, befektetési döntéseinél kiemelt szempontként merül fel az adott ország egy napon belüli elérhetősége-elhagyhatósága. A nemzeti légitársaság hiánya tehát komoly versenyhátrányt jelent Magyarországnak.
