Regisztráció és bejelentkezés

Kaizen - Változtatni jó! Mit hoztak a japán költséggazdálkodási módszerek?

Lean menedzsment, Toyota módszer, Kaizen. Sokat hallhatjuk ezeket a varázsszavakat, de tudjuk is, mit takarnak? Dolgozatomban arra keresem a választ, mi a közös ezekben a módszerekben, milyen kalkulációs lehetőségekkel járulnak hozzá a vezetői döntéshozatalhoz és ez értéktöbbletet ad-e a vállalat sikeres működéséhez. Megvizsgálom továbbá, hogy e méltán híres japán vezetési-racionalizálási módszerek miért váltak ennyire népszerűvé és megvalósítható-e adaptálásuk a japán szemléletmódtól, kultúrától eltérő környezetben.

A mai kiélezett gazdasági helyzetben minden vállalat csupán egy dologra fókuszál: mivel tudna kiemelkedni a versenytársak közül, jobb lenni az átlagnál. A korábbi elvekkel szemben, ahol a hangsúly a költségek csökkentésén volt és a profitmaximalizálás jelentette a legfőbb célt, napjainkban egyre inkább a vevői igényekre, vevői elvárásokra koncentrálódik a figyelem és a kreatív, gondolkodó, mindig új ötletekkel előálló munkatársak kapják a legnagyobb tiszteletet, megbecsülést.

A vezetői számvitel, mint a kontrolling „előszobája” olyan hasznos információkkal támogatja a vállalatokat, melyeket beépítve saját stratégiájukba hatékonyabbá válhatnak. Itt kapnak fontos szerepet a különböző költségkalkulációs módszerek, melyek jól informálják a vezetőket arról, milyen termékeket, szolgáltatásokat érdemes előállítaniuk, és hogyan alakítják áraikat. A hagyományos és újabb költségkalkulációk mellett egyre inkább teret hódítanak a japán kalkulációs és elemzési módszerek, mint a célköltség-számítás, az életciklus-költségszámítás, vagy a kaizen költségszámítás. Dolgozatomban néhány japánban jól bevált módszert mutatok be, körüljárva előnyeiket, esetleges hátrányaikat, illetve példákon keresztül igyekszem egyértelművé tenni e kalkulációk lényegi sajátosságait. Célom kettős; egyrészt a téma iránt érdeklődőknek szeretnék új információkkal szolgálni a vezetői számvitel területén belül, másrészt érdeklődést kelteni azokban is, akik a számvitelt túl monotonnak, esetenként fantáziátlannak tekintik.

szerző

  • Schandl Anna
    gazdálkodási és menedzsment
    alapszak

konzulens

  • Dr. Laáb Ágnes
    egyetemi docens, (külső)