Felelősség és jóvátételi szándék
A 372 fő (15-70 életév) részvételével végzett kérdőíves vizsgálat a kollektív érzelmek átélésének felelősségtulajdonítással és jóvátételi szándékkal való kapcsolatának feltárására törekedett, a magyar nemzeti azonosulás kérdőív, négy történet, egy érzelemlista, illetve a felmentő stratégiákra és a jóvátételi szándékra vonatkozó állítások segítségével. A vizsgálat két kutatási kérdésre kívánt választ adni három hipotézis segítségével. A vizsgálat tárgyát képezte annak felfedése, hogy a magyar csoport tagjai hogyan értelmezik, és milyen érzelmeket élnek át azokkal a helyzetekkel kapcsolatban, amelyekben a magyar csoport morális szabályszegést követ el (I. kutatói kérdés - 1. és 2. hipotézis). A kutatás arra is választ keresett, hogy a saját csoporttal való azonosulás módja (kötődő vagy glorifikáló) hogyan befolyásolja a felelősségtulajdonítás kérdését (II. Kutatói kérdés - 3. hipotézis). Az I. kutatói kérdés: A történetek kapcsán átélt legintenzívebb kollektív érzelmeknek a sajnálat, szimpátia, az empátia, a szégyen és a saját csoport felé irányuló harag bizonyultak. Az 1. és a 2. hipotézisre vonatkozó statisztikai eredmények alapján a (belső fókuszú negatív & a külső fókuszú) kollektív érzelmek átélése és a felelősség elfogadása, illetve a jóvátételi szándék megjelenése között szignifikáns pozitív összefüggés mutatható ki. A II. kutatói kérdés: A felelősségtulajdonítás vonatkozásában szignifikáns pozitív összefüggést találtam a glorifikáló azonosulási mód és a külső csoport hibáztatására való hajlam között.
