Az asszertív viselkedés és a virtuális környezet jellemzőinek hatása a feladatmegoldás eredményére
Összefoglaló
Az internet világában, előnyeit kihasználva egyre többen dolgoznak távmunkában, akár másokkal online/virtuálisan is együttműködve. Manapság szoftverek sokasága áll rendelkezésünkre, hogy minél produktívabbá tehessük munkavégzésünket. Sok közülük már egy mesterséges virtuális közeget is biztosít személyes jelenléttel használóiknak, hogy a szükséges konferenciákat, megbeszéléseket, feladatokat akár a Föld több pontjáról is összehangolhassák. Jelen dolgozatomban az emberi társas interakciókat vizsgálomezen az új kommunikációs szintéren, a virtuális közegben. Célkitűzésem, hogy az asszertív - Thomas Gordon által leírt - kommunikáció verbális és ezt kiegészítő nonverbális jellegzetességeit a virtuális közegben feltárjam és megvizsgáljam. Hipotézisem, hogy az asszertíven kommunikáló párok a virtuális térben végzett együttműködéses feladat elvégzésében hatékonyabban teljesítenek, mint azok a párok, akik ettől eltérő érintkezési stratégiát használnak. A vizsgálat a VirCA-ban (3D VirtualCollaborationArea) folyt, összesen 12 feladatvégzés közbeni párbeszéd elemzését foglalja magába. Ezt kiegészítésként interjúvalkerültek felmérésre aszubjektív benyomásaik a kísérlettel kapcsolatosan. Elemzésemben az általam számolt asszertivitás-gyakoriságiszámokat hasonlítom össze a feladatvégzés eredményének mutatószáméval (feladatvégzés ideje és pontossága). Az eredmények hasznos alapot szolgáltathatnak arra, hogy jobban betekintést nyerhessünk a trenddé váló virtuális kollaboráció sajátosságaiba. A következtetések fejlesztési iránymutatást nyújthatnak a „tér” specializáltabb használatára, így téve sikeresebbé és produktívabbá a közös téren és időn átívelő munkát.
szerző
-
Kiss Laura
pszichológia (Munka- és szervezetpszichológia szakirány)
mesterszak
konzulens
-
Hámornik Balázs Péter
Tanársegéd, Ergonómia és Pszichológia Tanszék
