A részvényfelaprózások árfolyamokra gyakorolt hatásának vizsgálata
Tökéletes tőkepiacot feltételezve a részvényfelaprózásoknak semmilyen hatással sem szabadna lenniük a vállalatok részvényeinek áraira, ugyanis a vállalat várható cash-flow-ját, jövőbeli osztaléksorozatát nem befolyásolják. Ez felveti a kérdést, hogy miért döntenek mégis a vállalatok a részvényfelaprózás mellet. Több feltétételezés is született, amelyek az előbbi kérdésre keresik a választ. Ezek közül a legismertebbek a likviditás szempontjából optimális kereskedési sáv hipotézise, az árjegyzési hipotézis, valamint a jelzési (signaling) hipotézis, amely feltételezi, hogy a vezetőség így jelzi a vállalatra vonatkozó kedvező jövőbeli kilátásait. Ez a tanulmány az utóbbi feltételezést vizsgálja, 104 darab vállalat részvényfelaprózásait alapul véve 2007 és 2010 között. A vizsgálataim a részvényfelaprózás bejelentése előtti és utáni 50, 100 és 500 napos periódust ölelik fel, hosszú és rövidtávon vizsgálva az esemény árfolyamokra, és ezáltal hozamokra gyakorolt hatását. Vizsgálati módszerem elsősorban regresszió analízisen alapul, amely segítségével CAPM és több faktoros modelleket építek, majd a kapott alfa értékeket elemezve választ adok a részvényfelaprózások árfolyamokra gyakorolt hatásaira.
szerző
-
Mészáros Zoltán
gazdálkodási és menedzsment
alapszak
konzulens
-
Dr. Ormos Mihály
egyetemi docens, Pénzügyek Tanszék
