A fiskális politika lehetőségei az eurózóna válságának tükrében
Ezen dolgozat a jelenlegi gazdasági válság kezelésével foglalkozik az euróövezetre fókuszálva. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen alkalmazási lehetőségei és korlátai vannak a fiskális politikának a válságból való kilábalás elősegítésére. Munkám szakirodalmi-áttekintés jellegű: bemutatom az elhúzódó válság szülte akadémiai diskurzust, és a hozzá kapcsolódó empirikus kutatásokat. A fiskális politika mellett kitérek a költségvetési deficit és az államadósság növekedésre gyakorolt hatására, valamint foglalkozom az adósságdinamika és az államadósság finanszírozásának kérdéskörével.
A jelenleg is zajló mérlegalkalmazkodási válság idején a kiadási- és deficitmultiplikátorok – bár értéküket nehéz megbecsülni – szignifikánsan magasabbak, mint konjunkturális időszakban, ezért a fiskális expanzió GDP-t növelő hatása nagyobb, csakúgy, mint a megszorítás GDP-t csökkentő hatása. Az államadósság és növekedés kapcsolatában a korábban elfogadott 90 százalékos küszöbértéket (amely feletti GDP arányos államadósság nagymértékben visszafogja növekedést) az újabb kutatások cáfolják. Az adósságdinamika kérdéskörében pedig, a maastrichti 3 százalékos kritériumnál magasabb államháztartási hiány esetén sem feltétlenül kerül az államadósság exponenciálisan növekvő pályára.
Dolgozatom legfontosabb következtetése, hogy az eddigi válságkezelési gyakorlatot érdemes felülvizsgálni. A megszorítások a periféria néhány országában ugyan elkerülhetetlenek, ám a centrum országoknak többet kellene vállalniuk a válság leküzdése érdekében.
