Az árnyomás hipotézis vizsgálata tőzsdeindexek változásai során
A tőkepiacok teljesítményének követésének elterjedt eszközei a különböző részvényindexek. Ezen indexek összetételét időről-időre változatni kell a gazdasági mozgásokhoz igazodva, mely változások során a bekerült, illetve törölt részvények árfolyamában abnormális árfolyammozgásokat észlelhetünk.
A jelenséget először 1986-ban írták le, azóta pedig rendszeresen jelennek meg publikációk. Az érdeklődés egyik oka lehet, hogy az esemény speciális volta miatt számos tőkepiaci elmélet vizsgálható általa. A korábbi publikációk többféle, gyakran egymásnak ellentmondó eredményre jutottak, és számos magyarázattal álltak elő. Egy ilyen, a tőkepiaci hatékonyság elméletének ellentmondó jelenség az ú.n. árnyomás effektus, mely az ideiglenes áremelkedést a hirtelen megnövekedő kereslettel magyarázza. Bár a jelenség már jól ismert a piaci szereplők által, hatása mégsem gyengült az idők során.
Dolgozatomban az S&P 500 és a Russel 3000 részvényindexek változásait vizsgáltam meg eseményvizsgálat módszerével, 5 év adatainak felhasználásával. Ezen indexek jól használhatóak a jelenség megfigyelésére ismertségük okán. Az ismertség mellett továbbá fontos az is, hogy ezen indexek teljesítményét számos passzívan menedzselt részvényalap követi. A két vizsgált index összetétele eltérő szabályok és időzítés szerint kerülnek megváltoztatásra. Az eltéró módszerek végül eltérő mozgásokat is okoztak, mind rövid, mind a hosszú távon.
Az adatok feldolgozása, az eseményvizsgálat elvégzése után a kapott eredményekre alapozva értékelem a korábbi elméleteket. Végül, a rövidtávon megfigyelhető mozgásokra az eddigiektől eltérő magyarázatot adok, mely szerint az árnyomás jelen van, azonban csak részben magyarázza a változás környékén tapasztalható ingadozást.
szerző
-
Horváth Péter
gazdálkodási és menedzsment
alapszak
konzulens
-
Bohák András
PhD hallgató, Pénzügyek Tanszék
