A tanulási görbe értelmezése a termelésmenedzsmentben a szakirodalom elemzése alapján
Az elmúlt évtizedekben számos kutató foglalkozott a tanulási görbe értelmezésével és a tanulási hatás elemzésével. A szakirodalomban a tanulás a teljesítményjavulásra utal egyéni, csoportos, de akár intézményi szinten, a felhalmozott tapasztalatok hatásaként. Elsőként Wright készített elemzést a tanulási görbéről 1936-ban, miután egy repülőgép alkatrészeket gyártó vállalatnál végzett kísérleteket. Megfigyelései alapján előállította a tanulási görbe alap egyenletét, majd később számos más tanulási görbe függvény látott napvilágot, melyek különböző paraméterekkel bővítik az alap egyenletet. A tanulási görbék alkalmazása a termelésmenedzsment területén sok probléma megoldására hatással van. Többek között megalapozhatják a menedzserek rövid- vagy középtávú döntéseit az ütemezés, kapacitástervezés, költségcsökkentés vagy akár a munkaerőtervezés folyamatában is.
TDK dolgozatomban sor került a tanulási hatás szakirodalmának összefoglaló áttekintésére, a tanulást befolyásoló tényezők bemutatására, valamint a gyakorlati alkalmazás nehézségeinek elemzésére. Külön hangsúlyt fektettem az ütemezésre, az EMQ/EOQ modell-re és az ÁKFN struktúrára kifejtett hatás vizsgálatára.
