Regisztráció és bejelentkezés

Világbajnokság és „kultúragyártás” - A Müpa sikere az innováció, a projektek és a változások elméleteinek tükrében

2017 nyarán Budapest rendezte a 17. FINA Világbajnokságot, melynek nyitó- és záróünnepségét a Müpa Budapest Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Müpa) koordinálta. Miért a Müpa? – tehetnénk fel a kérdést, mely teljesen jogos, figyelembe véve azt, hogy az említett szervezet arra hivatott, hogy kulturális tartalommal töltse meg a Duna bal partján található impozáns épületet. Vagy akár azt is megkérdezhetnénk, hogy milyen út vezetett ezen rendezvények sikeres megszervezéséhez.

Dolgozatomban ezen kérdések alaposabb vizsgálatához kettő hipotézist fogalmaztam meg:

H1: Az innováció mind a négy típusa megfigyelhető a Müpa működésében,

valamint

H2: A Müpa sikerének egyik összetevője az, hogy dinamikus képességei nem korlátozódnak a projektalapú működésre, hanem kiterjednek a másodfokú változás képességére is.

Elsőként az innováció szemüvegén keresztül vizsgálom a szervezetet. Az Oslo Kézikönyvben felvázolt innovációs definíció és annak típusai szerint mutatom be a szervezetben zajló folyamatos fejlődést, konkrét példákon keresztül.

A Müpa projektalapú szervezet. Minden produkciót egy produkciós menedzser menedzsel, az előadóval való kapcsolatfelvételtől az előadás végéig, így egy produkciót nevezhetünk projektnek is. A változásoknak és a projekteknek két közös tartománya határozható meg: olyan projektek, melyek elsőfokú-, és olyanok, melyek másodfokú változtatásokkal járnak együtt, azaz a változásmenedzsment tárgykörébe eső változtatási projektek. Ebben a részben azt elemeztem, hogy a FINA-események, mint projektek, valamint a Müpa rendes tevékenységei (projektjei) a fenti két típus melyikébe esnek, különböznek-e. Kijelenthető-e, hogy az egyik típusból a másikba való sikeres átlépés, azaz a projektek megvalósításának innovatív megközelítése (értsd: a szükséges másodfokú változtatások implementálása, melynek alapja a Müpa változtatási kapacitási képessége) az egyik összetevője a Müpa sikerének?

A kérdések megválaszolására többnyire primer adatokat használtam. Kvalitatív kutatás keretében a megfigyelés módszerét választottam, illetve interjúkat készítettem a Müpa menedzsereivel. Szekunder adatokat a Müpa éves beszámolóiból nyertem.

A különböző vizsgálati megközelítéseim eredményei a dolgozat már ismertetett hipotézisét és azt a tényt is igazolják és megfelelően magyarázzák, hogy miért a Müpa hazánk egyik legismertebb kulturális márkája, illetve, hogy Magyarország kulturális kínálatában betöltött szerepe miért megkérdőjelezhetetlen.

szerző

  • Barcsay Zsombor
    Műszaki menedzser mesterszak MSc
    mesterképzés (MA/MSc), nappali

konzulens

  • Dr. Pataki Béla
    egyetemi docens, Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék