Távmunkázni vagy mégsem? – A távmunka bevezetésének vizsgálata
A világ folyamatosan változik és alakul. A globalizáció erősödésével új dimenziók nyíltak meg a piac, így a vállalatok előtt, amivel a munkáltatók és a munkavállalók értékei is nagymértékű változáson mentek keresztül. Korábban az ipar a fordista tömegtermelésen alapult, ahol a meghatározott feladatok rutinszerű ellátása volt a jellemző. Ehhez a termeléshez alacsony képzettségű munkaerő is elegendő volt, aki többnyire ugyanazt a betanított feladatot végezte nap, mint nap.
Ez a szokás az 1970-es évektől átalakult, hiszen egyre jobban előtérbe került a rugalmasság. A technológia gyors fejlődése hatására sok dolog változott, megnyíltak a piacok, aminek következtében újfajta versenyelőnyök váltak meghatározóvá. A folyamatos és dinamikus átalakulásnak köszönhetően a vállalatok életében elengedhetetlenné vált a környezeti változásokra való gyors, ugyanakkor költséghatékony reagálás. Ennek következtében a vállalatspecifikus tudás a hátérbe szorult, így a munkavállalók nagyobb szabadsággal tudtak mozogni a piacon. Végső soron felértékelődött a humán tőke ereje, és egyre elfogadottabb nézetté vált, hogy a cégek emberi erőforrásaikon keresztül tudják elérni, illetve megtartani piacvezető szerepüket, megvalósítani stratégiai céljaikat, ehhez pedig nagymértékű rugalmasság szükséges.
Ezt a fajta rugalmasságot a vállalatok – például – atipikus foglalkoztatási formák biztosításával tudják megvalósítani. KSH adatok (2014) alapján hazánkban a részmunkaidő a legelterjedtebb rugalmas foglalkoztatási forma, míg a távmunka az utolsó helyre szorul. A számok ellenére munkavállalói oldalról nagy igény mutatkozik a távmunkára, azonban a munkáltatók félnek ennek a foglalkoztatási formának a negatív hatásaitól. Ahhoz, hogy egy cég távmunkával is foglakoztasson, nagymértékű bizalommal kell bírni az alkalmazottak iránt, illetve mindkét oldalnak rendelkeznie kell bizonyos kompetenciákkal. Ha ezek a kompetenciák nincsenek meg, akkor a távmunka nagy valószínűséggel csődöt mond.
Ebben a dolgozatban a távmunkával kapcsolatos dilemmákat szeretném bemutatni egy nemzetközi infokommunikációs nagyvállalat hazai leányvállalatának szemszögéből, ami nemrégiben döntött a részleges távmunka bevezetése mellett. Górcső alá veszem az igény felmerülésének okait, a távmunka bevezetésének miértjeit. Továbbá megvizsgálom magának a bevezetésnek a folyamatát, az ezzel kapcsolatos nehézségeket. A magyarországi anyacég korábbi gyakorlata és a leányvállalat módszere közti különbségeket is feltárom dolgozatomban, miben tér le a kettő, és miben jobb, egyszerűbb a leányvállalat részleges távmunka bevezetésének folyamata az anyacéghez képest. Dolgozatom befejezéseként célom, hogy következtetéseket vonjak le a gyakorlattal kapcsolatban. Vajon a vállalatnak megéri-e tovább működtetni a távmunkát, mint atipikus foglalkoztatási formát? Milyen a munkavállalók hozzáállása? Milyen előnyei, illetve hátrányai körvonalazódtak ennek a foglalkoztatásnak? Emellett keresni fogom a választ a „Hogyan tovább?” kérdésre is.
szerző
-
Tarnai Nikolett
vezetés és szervezés
mesterszak
konzulensek
-
Daruka Eszter
egyetemi tanársegéd, Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék -
Vetési Zsófia
, (külső)
