Banki mobilapplikációk felhasználó-központú vizsgálata kvalitatív és kvantitatív módszerekkel

Az okostelefonok és gyors internet hálózatok elterjedésével egyre több iparág és szolgáltatás tér át a digitális platformokra az elmúlt évtizedben. Napjainkban minél több vállalkozás próbálja kihasználni a digitális tér előnyeit és minél több platformon megjelenni. Ez az átállás a bankokat sem kerülte el, manapság már alapvető követelmény egy bank felé, hogy rendelkezzen mobilapplikációval. Kutatásunk célja a jelenlegi banki mobilapplikációk összehasonlítása és elemzése volt kvalitatív és kvantitatív módszerek segítségével. A felhasználói élmény (user experience) vizsgálatára alkalmas módszereket két fő csoportra oszthatjuk: analitikus és empirikus módszerek, amelyek ugyanúgy alkalmazhatók a mobil (mobile) felhasználói élmény Átfogó vizsgálatára.

Kutatásunkban az empirikus módszerek közül a használhatósági értékelést (“usability testing”) választottuk, hogy megismerjük a felhasználók véleményét a különböző banki mobilapplikációk használata közben. Az elemzésnek ez a módja jelen projekt kapcsán laboratóriumi környezetben történt, egy a mobilalkalmazások tesztelésére alkalmas Tobii Nano eszköz használatával, egyetemista populáció bevonásával. A vizsgálat során a résztvevők 7 különböző bank mobilapplikációjának az összehasonlító használhatósági tesztelésébe lettek bevonva kontrollált körülmények között, precízen kidolgozott forgatókönyv alkalmazásával. A Tobii Nano eszközzel támogatott használhatósági vizsgálatok az utólagos interjúkkal összekötve sokoldalú visszajelzéseket adtak.

A kísérletsorozat eredményei alapján elmondható, hogy a résztvevők leginkább az OTP és a Gránit Bank alkalmazásával a legelégedettebbek, ezek az alkalmazások kapták a legmagasabb rendszerhasználhatósági skála (System Usability Scale, avagy SUS) értékeket is.

Ezeket az eredményeket kiegészítettük pénzügyi technológia (FinTech) területen jártas szakértők körében lefolytatott interjúsorozattal és nagymintás kérdőívvel. Az interjúsorozat eredményei a fejlesztési trendekben jártas interjúalanyok által kíváló kiegészítő kvalitatív információkat adtak, még a nagymintás kérdőív segített az átfogó mobilbankolási szokások megismerésében. Az így lefolytatott kvalitatív és kvantitatív kutatások alapján megfogalmaztuk fejlesztési javaslatainkat az ideális banki mobilapplikáció felhasználói felületére és mögöttes funkcióira vonatkozóan.

szerzők

Machó Borbála
Ipari termék- és formatervezői alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
Szilágyi Laura
Ipari termék- és formatervezői alapszak (BSc)
alapképzés (BA/BSc)

konzulens

Szabó Bálint
egyetemi tanársegéd, Ergonómia és Pszichológia Tanszék