Regisztráció és bejelentkezés

A megosztható nyaralás, avagy így változott a turizmus a sharing economy korában

Talán mostanra már mindenki hallott a sharing economy-ról vagy legalábbis ezen gazdasági modell zászlóvivőiről, mint például az Uberről, az Airbnből vagy akár a különböző coworking irodákról. Mára már egyértelműen kijelenthetjük, valóban egy olyan újszerű üzleti modellt értünk a megosztási gazdaság alatt, mely nagy hatást gyakorolt azokra a szereplőkre, illetve iparágakra, melyekben felbukkant az elmúlt évek során. Köszönhetik mindezt annak, hogy közvetlenül a fogyasztókkal kapcsolják össze az említett modellt alkalmazó vállalkozásokat. Ezen cégek, egyik fogyasztókat érintő célja nem más, mint az életünk hatékonyabbá, könnyebbé tétele; hiszen elég csak néhány vállalkozás profilját megnéznünk: Uber, Lyft (autó szolgáltatás, turizmus), Airbnb (vendéglátás), TaskRabbit (ügyintézés és háztartási feladatok), Homejoy (takarítás), Liquid (kerékpármegosztás).

TDK dolgozatomban a magyar turizmus-vendéglátás iparágának változását elemzem a sharing economy, azaz a közösségi megosztáson alapuló gazdaság “csúcskorában”. Vizsgálatom során a fogyasztói magatartásból indulok ki, majd ezt követően bemutatom a közösségi gazdasági modell okozta iparági változást, továbbá feltérképezem a közösségi megosztás folyamatának előnyeit és hátrányait. Dolgozatom végső célja, hogy átfogóbban megvizsgáljam, milyen hatásokat gyakorol mindez a vállalatok marketingstratégiájára, valamint kommunikációs tevékenységére.

A TDK munkám során a szakirodalom és a szekunder források megvizsgálását követően primer kutatást tervezek végrehajtani, úgymint mélyinterjúk, kérdőíves megkérdezések, saját tapasztalatok és munkáim során gyűjtött információk, sajtóanyagok, szaklapok, valamint internetes források.

Dolgozatom összegzésekor megállapíthatjuk, hogy valóban történt változás, méghozzá közép-erős mértékű. Ugyan a vendéglátás éttermi képviselői nem tapasztalták ezt (mivel a lakáséttermek és a Yummberhez hasonló újhullámos étkezési szokások még nem terjedtek el annyira hazánkban), de a szállodák már igen erősen érzik. Ez egyfajta vélemény ütközetet is jelent a szállodák és a kormányzati szervek között – valamint egyben a fogyasztók véleménye is megoszló a „klasszikus” értelemben vett és a megosztásra épülő nyaralást illetőleg. Véleményem szerint rendkívül sok a pozitív hozadéka ennek az új közösségre épülő modellnek, ellenben jóval kevesebb a hátránya. Ám nem lepődnék meg, ha 10 év múlva már feledésbe merülne, és utólag azt állapíthatnánk meg, hogy mindez csak egy felkapott fogyasztói-gazdasági trend volt a 2010-es években.

Végezetül fontosnak tartom megemlíteni, hogy bár a megosztás és kollaborált fogyasztás – meglátásom szerint egy valóban kedvező és fenntartható gazdasági modell –, a befogadó piac még rengeteg, egyelőre ismeretlen vagy csupán potenciális veszélyforrást rejt magában, hiszen a “shareconomy” hosszútávú hatását, kimenetelét még nem ismerjük. Habár régóta létezik különböző formában a közösségi gazdaság, még csak most ismerkedik vele úgy igazából a világ. Hiszen például nem tudhatjuk, hogy a fogyasztóknak, mikor lesz „overshared” érzésük, mikor fognak visszavágyni és visszatérni a korábbi, klasszikusnak mondott turizmus-vendéglátói szokásokhoz. Már ha fognak...

szerző

  • Margócs Nikoletta
    Nemzetközi gazdálkodás alapszak BA
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Kovács István
    mesteroktató, Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék