Kulturális nonprofit központok kommunikációs tevékenysége és kapcsolati hálója
Napjainkban a nonprofit közhasznú szervezetek a fenntartáshoz szükséges források előteremtésének függvényében, a megmaradásért küzdenek. Különösen igaz ez a kulturális intézményekre, melyek évről évre nehezebb körülményekkel néznek szembe. Másik ok, ami miatt finanszírozási gondokkal kell szembenézni, hogy a kulturális rendezvényeket szűk réteg látogatja, így a bevételek korlátozottak. Bár igaz, hogy a főleg koncertek szervezésével foglalkozó nonprofit szervezetek több bevétellel rendelkeznek egy civil nonprofit szervezethez képest, azonban a múlt példája alapján még így sem biztos a fennmaradás: a közelmúltban sajnálatos módon több kulturális komplexum zárt be, mint a Tűzraktér Független Kulturális Központ, Kultiplex, Gödör Klub és egy időre a Sirály művészeti központ. A megszűnés okai között szerepeltek a rossz kommunikációs politika és korszerűtlen menedzsmentgyakorlat. Ezek az intézmények azonban sajátos közeget teremtettek maguknak, a kultúra terjesztésének feladatát egyedi módon látták el. Hiányoznak a magyar kulturális élet vérkeringéséből, ezért időszerű feltenni a kérdést, hogy milyen szerepet töltenek be a kulturális közhasznú szervezetek a társadalomban, gazdaságban a jelenlegi válság tükrében. A társadalom számára miért értékteremtő tevékenység kulturális rendezvények szervezése? Az államnak támogatni kell a magánkézben lévő kulturális közhasznú szervezeteket, vagy a piacra lehet bízni működésüket? Milyen kapcsolatban állnak a kulturális intézmények egymással? Az együttműködés biztosítja a túlélést a piacon? Ezekre a kérdésekre keresem a választ dolgozatomban.
Az A38 Hajó, az Akvárium Klub, a Gödör Klub, valamint a Tűzraktér Független Kulturális Központ mind a nonprofit kulturális központok piacán működtek, működnek. Dolgozatomban először ennek a négy, koncertek szervezésével foglalkozó, kulturális közhasznú nonprofit szervezet piacának specifikumait térképezem fel, mikro- és makrokörnyezeti elemzés segítségével. Ezután bemutatom a kulturális sajtó kiemelt fontosságú kommunikációs szerepének kialakulását nyugaton, majd a magyar sajtó működését. A gyakorlatban megvalósuló (marketing)kommunikációs tevékenység leírása után, a piac egészén érvényesülő együttműködést, kapcsolati hálót rajzolom föl. Dolgozatom szekunder információk feldolgozásával nyert tényadatokat tartalmaz, melyek főleg sajtó és közösségi médiafigyelésből származnak. Primer információkhoz az szakértőkkel általam készített mélyinterjúkból jutottam, valamint saját kérdőívből.
