Mesterséges intelligencia a tolmácsolásban
A dolgozat egy olyan kismintás, empirikus kutatás eredményeit mutatja be, amely kvalitatív (interjúk) és kvantitatív (kérdőív) elemeket is tartalmaz.
Az első rész rövid áttekintést nyújt a mesterséges intelligencia (MI) fejlődéstörténetének egyes állomásairól, főbb típusairól, nemzetközi és hazai felhasználásáról, s bemutat néhány, a nyelvi közvetítés − főként a tolmácsolás − területén használt MI-eszközt. A második részben egy kismintás kérdőíves felmérés eredményeit adjuk közre, amely azt vizsgálta, milyen MI-eszközöket ismernek és/vagy alkalmaznak a magyarországi szabadúszó tolmácsok; ezeket milyen funkciókra, és a tolmácsolás mely fázisaiban veszik igénybe.
Az eredmények azt mutatják, hogy a kérdőívbe beválogatott MI-eszközök közül a tolmácsok keveset ismernek és/vagy használnak; a leggyakrabban a DeepL fordítóprogramot alkalmazzák (pl. előfordításhoz, tematikus glosszárium építéséhez, a forrásszöveg pontosabb megértéséhez).
A tolmácsok többsége nyitott arra, hogy olyan jellegű képzésben vegyenek részt, amelyben az MI-eszközök használatát tanulhatják meg. Az eredmények a kis minta és a tolmácsok számára hasznos MI-eszközök alacsony ismertsége miatt egyelőre szerények, de kiindulásként szolgálhatnak hasonló jellegű kutatáshoz is, amelyet pl. nemzetközi intézményi keretek között, alkalmazotti státuszban dolgozó tolmácsok körében lehetne elvégezni.
szerző
-
Ács-Fodor Sára
Műszaki szakoktató alapszak BSc
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Dr. Szabó Csilla
egyetemi docens, Idegen Nyelvi Központ
