Érdemes-e kartellezni?
A dolgozatban megvizsgálom, hogy a kartellek létrejöttének és fennmaradásainak melyek a főbb okai, milyen érvek szólnak a kartellek mellett illetve ellen. Az elsődleges – gazdasági – szempontok mellett fontosnak tartom jogi oldalról is megközelíteni a kartelleket, mert nem lehet teljes egészében megérteni a résztvevőit vagy éppen a kimaradókat, ha az esetleges jogi szankciók nem ismertek.
Arra a kérdésre keresem a választ, hogy valóban megéri-e egy vállalatnak kartellezni, mennyi többletjövedelmet ér el az összejátszással illetve lebukás esetén a büntetés mennyire lehet visszatartó erő. További célom összehasonlítani az árbevétel és a büntetés egymáshoz való viszonyát, amely arányából becsülhető, hogy milyen elrettentő erőt képvisel a bírság összeg.
Az elemzések során a magyar, az Európai Uniós és az Egyesült Államok adatait vettem alapul 2000-től napjainkig. Hazánk mellett azért ezt a két régiót választottam, mert tagjai vagyunk az EU-nak, az USA mellett pedig azért döntöttem, mert az 1800-as évek végén ott fogadtak el először versenytörvényt.
A statisztikák alapján próbálok tendenciát megfigyelni a kartellek számára, a büntetések alakulására és az engedékenységi politika eredményességére. Igyekszem megbecsülni a károk mértékét három kiválasztott magyar eset kapcsán, amelyekre közel azonos bírságot vetett ki a Gazdasági Versenyhivatal. Továbbá, választottam egy Uniós esetet is, ahol részletezem az ügy menetét és szintén próbálom megbecsülni a társadalom számára okozott károk mértékét.
szerző
-
Viczián Gyöngyi
nemzetközi gazdaság és gazdálkodás
mesterszak
konzulens
-
Dr. Petró Katalin
docens, Közgazdaságtan Tanszék