Jövedelmi egyenlőtlenségek – és ami mögötte van
A TDK dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy jelenleg milyen mértékű a jövedelmi egyenlőtlenség a világban. A kérdés megválaszolásához és további megállapítások levonásához sorra veszem a jövedelmi diszparitások főbb okait, többek között a globalizációt és a technológiai fejlődést, valamint lehetséges – pozitív és negatív – következményeit. A kutatási eredmények bizonyításához kiszámítom a legfontosabb egyenlőtlenségi indexeket az 1980-as és 2012-es adatokra és összehasonlítom a kapott értékeket.
Az elemzés eredményeként azt kaptam, hogy – a leggyakrabban használt mutató – a Gini-együttható értékei a legtöbb országban növekedtek az elmúlt három évtizedben, azonban a globális, össznépességre számított Gini-koefficiens csökkent ugyanebben az időintervallumban. Az országon belüli egyenlőtlenségek növekedésének oka többek között az a tendencia, hogy a plutokrata réteg jövedelme gyorsabban és nagyobb mértékben nőtt, mint az alsóbb rétegeké. Az országok egy főre jutó jövedelme közötti konvergencia hátterében pedig a fejlődő ázsiai nemzetgazdaságok állnak, akik kezdenek felzárkózni a fejlett államokhoz. A Lorenz-görbe egyenlőtlenségeket illusztráló funkcióját nemcsak a jövedelmi diszparitások érzékeltetésére alkalmazom, hanem egy környezetterhelési Lorenz-görbe segítségével szemléltetem, hogy az egyes országok mennyiben játszanak szerepet a Föld ökológiai kapacitásának csökkenésében.
