Regisztráció és bejelentkezés

A Növekedési Hitelprogram gazdaságélénkítő hatásai

A 2000-es évek elején Japánban, majd a 2008-as válság kirobbanása után az Egyesült Államokban és Angliában is újra elterjedt monetáris politikai eszközzé vált a forgalomban lévő pénzmennyiség közvetlen befolyásolása. Ennek a "quantitative easing"-nek (magyarul: mennyiségi lazítás) nevezett jegybankpolitikának keretében a központi bankok közvetlenül vásárolnak fel értékpapírokat a másodlagos piacról vagy nyújtanak hosszabb távú hiteleket a kereskedelmi bankoknak.

Az MNB 2011. végén elkezdett enyhítési ciklusa egészen 2013. nyaráig csak a monetáris politika "hagyományos" eszközével, vagyis az alapkamat változtatásával élt, amikor új elemmel bővült a jegybanki eszköztár: a Növekedési Hitelprogrammal (NHP). Ennek keretében a Nemzeti Bank közvetett hiteleket nyújt a KKV szektornak a kereskedelmi bankokon keresztül. Ezzel a programmal közvetlenül növeli a forgalomban lévő pénzmennyiséget, így joggal sorolhatjuk a mennyiségi lazítások csoportjába.

Dolgozatom célja, hogy a Növekedési Hitelprogramot részletesebben megvizsgáljam. Összehasonlítom más országok (USA, Anglia és Japán) jegybankjainak ehhez hasonló tevékenységével, illetve egy egyszerű modell segítségével próbálom meg megbecsülni a keresletre gyakorolt rövid távú, valamint a tőkefelhalmozásra és ezen keresztül a kínálatra gyakorolt középtávú serkentő hatását. Elvégzek egy költség-haszon elemzést is, amelyben arra keresem a választ, hogy a programmal járó költségek, amelyet a jegybank veszteségessége esetén a központi költségvetés fizet, megtérülnek-e a nominális GDP növekedésében.

szerző

  • Quittner Péter
    alkalmazott közgazdaságtan
    alapszak

konzulens

  • Dr. Ligeti Zsombor
    egyetemi docens, Közgazdaságtan Tanszék