Dunaföldvári élőgépes szennyvíztisztító koncepciója
Több, mint egy évszázada szennyezzük jelentős mértékben a környezetünket, mégis csak mostanában kezdtünk felfigyelni ennek jelentőségére, arra a hatalmas kárra, amit mi, emberek tettünk ezen a Földön. Naponta hallhatunk a környezetszennyezés következményeiről és a különböző környezeti károk jelentőségéről, az üvegházhatásról és a klímaváltozásról vagy a biodiverzitás pusztulásáról. Az előrejelzések szerint 50 év múlva az emberiség általános problémája lesz a vízellátás és a természetes vizeink minősége, így vizeink védelme, minőségének megóvása a környezetvédelem és környezettudatosság sarkalatos pontjává vált. Szükség van a vezetői és tervezői magatartás reformjára, a nemzetközi összefogásra, de ezen túlhaladva a probléma a legalsóbb szinteken kezelve válik teljes körűvé, a hétköznapi egyének számára is szükséges, hogy megértsék ennek jelentőségét és a változtatás lehetőségét.
Dolgozatom témájaként a vizeink védelmét, a szennyvíztisztítás témáját választottam, azon belül is egy friss magyar innováció fejlesztését tanulmányoztam, az élőgépes szennyvíztisztítást. Konkrét projektet, helyszínt választottam a kérdéskör vizsgálatához, hiszen így reálisabban tudom vizsgálni a hatásokat és lehetőségeget. A tanulmány megelőző kutatások alapján számos problémára bukkantam a hazai hálózatot vizsgálva, mindannak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben a magyarországi rendszerek jelentős változásokon és fejlődésen mentek keresztül. Mindezen megoldandó feladatok közül én Dunaföldvár városát választottam, elsősorban személyes kötődésem és a probléma ismerete miatt. A helyszínbejárásokkal eltöltött napok közben világosság vált, a területen sokkal több az adottság, mint amennyit kihasználnak abból, így a dolgozat első felében ezekre a kérdésekre szeretnék röviden javaslatot tenni. Elsősorban a Duna part térségével szeretnék foglalkozni, ebbe illeszkedne bele a szennyvíztisztító koncepciója, mint a Zöld- part program szellemi központja, hiszen a szennyvíztisztító primer funkcióján túlmenően egy olyan egységként működne itt, mely látogatóközpont is egyben. A betévedők megtekinthetik a szennyvíztisztítás történetét, technológiák fejlődését, egy olyan találkozóhely, mely a környezetvédelemmel és elsősorban vizeinkkel kapcsolatos tanulást, gondolatcserét, kutatást tapasztalati úton mélyíti el egy olyan közegben, mely addig a társadalmi megítélés perifériájára szorult. Munkámmal arra próbálok választ keresni a funkciójának megismerése mellett, hogy az épületet-egységet a környezetbarát megoldások túl, hogyan lehet üzenetként megfogalmazni, egy olyan közeget létrehozni, melyben jól érzi magát az ember, és észrevétlenül is beleivódik a környezetbarát szemlélet.
szerző
-
Csillik Barbara
építészmérnök
nappali
konzulens
-
Dr. Kósi Kálmán
c. egyetemi tanár, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék
