Regisztráció és bejelentkezés

A városi fenntarthatóság értékelése Közép-Európában

Napjainkban a Föld lakosságának több mint fele városokban él, és a szakértői becslések alapján elmondható, hogy 2050-re a városi lakosság aránya világszerte eléri a 70%-ot 2050-re. Európában a teljes népesség 72%-a városokban él, és a növekvő urbanizáció szinte mindenhol negatív hatásokkal jár, ideértve az egészséges környezethez való hozzáférést, a társadalmi és a gazdasági problémákat is.

A legújabb nemzetközi városkutatási tanulmányok egyik legfontosabb területe a városi fenntarthatóságot mérő mutatószámrendszerek kidolgozása és ezek használata, mivel az indikátorok az egyik leggyakrabban használt eszközök a fenntarthatóság értékelésére mind regionális, mind helyi szinten. A nemzetközi publikációk emelkedő száma a tanulmányban vizsgált témakör aktualitását, a kutatási terület iránti nemzetközi érdeklődés felélénkülését és egyben tudományos értékét is jelzik.

A dolgozat elkészítése során az elsődleges cél egy olyan indikátorkészlet kialakítása, amely sikerrel használható a közép-európai nagyvárosok körében. A vizsgálati terület különböző szempontok alapján történő lehatárolását követően a vizsgálatok Budapest, Bécs és Varsó fenntarthatóságának mérésére és összehasonlítására fókuszálnak. A munkában ugyan a rendelkezésre álló hazai szakirodalmi háttér áttekintésére is sor kerül, de mivel igencsak hiányosak a városi fenntarthatóságot vizsgáló indikátorkészletekre vonatkozó hazai vizsgálatok, ezért a kutatás első fázisában a nemzetközi szakirodalom áttekintésére és a használt módszerek vizsgálatára, valamint ezen módszertanok előnyeinek és hátrányainak értékelésére kerül sor. A munkafolyamat második felében egy olyan komplex mutatószámrendszer megalkotása áll a középpontban, amely a statisztikai és mérési adatok elérhetőségét is figyelembe véve megfelelően tükrözi Budapest, Bécs és Varsó fenntarthatóságát.

[1] Nagy Imre: Városökológia. Dialóg Campus, Budapest, 2008.

[2] K. Mori, A. Christodoulou: Review of sustainability indices and indicators: Towards a new City Sustainability Index. Environmental Impact Assessment Review, Vol. 32, Issue 1, pp. 94-106, 2012.

[3] C. Böhringer, P. E. P. Jochem: Measuring the immeasurable - A survey of sustainability indices. Ecological Economics, Vol. 63, pp. 1-8, 2007.

[4] R. Moles, W. Foley, J. Morrisey, B. O'Regan: Practical appraisal of sustainable development - Methodologies for sustainability measurement at settlement level. Environmental Impact Assessment Review, Vol. 28, Issues 2-3, pp. 144-165, 2008.

[5] M. Alberti: Measuring urban sustainability. Environmental Impact Assessment Review, Vol. 16, Issues 4-6, pp. 381-424, 1996.

[6] P. Morais, A. S. Camanho: Evaluation of performance of European cities with the aim to promote quality of life improvements. Omega, Vol. 39, Issue 4, pp. 398-409, 2011.

[7] G. A. Tanguay, J. Rajaonson, J-F. Lefebvre, P. Lanoie: Measuring the sustainability of cities: An analysis of the use of local indicators. Ecological Indicators, Vol. 10, Issue 2, pp. 407-418, 2010.

[8] Fórián Sándor: Urbanizációs folyamat és annak néhány hatása a környezetre. Debreceni Műszaki Közlemények, Vol. 6, pp. 5-17, 2007.

[9] A. Scipioni, A. Mazzi, M. Mason, A. Manzardo: The Dashboard of Sustainability to measure the local urban sustainable development: The case study of Padua Municipality. Ecological Indicators, Vol. 9, Issue 2, pp. 364-380, 2009.

[10] B. G. Fitzgerald, T. O'Doherty, R. Moles, B. O'Regan: A quantitative method for the evaluation of policies to enhance urban sustainability. Ecological Indicators, Vol. 18, pp. 371-378, 2012.

szerző

  • Buzási Attila
    regionális és környezeti gazdaságtan
    mesterszak

konzulens

  • Szalmáné Dr. Csete Mária
    egyetemi docens, Környezetgazdaságtan Tanszék

helyezés

I. helyezett