A természeti kincsek eszmei értékének felülvizsgálata Magyarországon, avagy miért kerül 1 millió forintba egy túzok?
Napjainkban egyre inkább tapasztalhatók a különféle globális problémák negatív hatásai, melyek a természeti környezet esetében is fokozottan érzékelhetők. A természetvédelem alapvető célja a bioszféra állapotának megőrzése és helyreállítása, különös tekintettel annak működésére, valamint a biológiai sokféleség és az alapvető ökoszisztéma szolgáltatások alakulására. A természetvédelem elsősorban a különféle természeti területekre, tájakra, élőhelyekre összpontosít, előtérbe helyezve a káros hatások megelőzését, illetve ezek megőrzését a jövő generációk számára.
A TDK munka témája a természetvédelem és az újabb globális kihívásokra adható válaszok kölcsönkapcsolatait vizsgálja, kiemelve egy a természetvédelemben alkalmazható eszköz felülvizsgálatát. A kutatásban sor kerül a természet védelméhez kötődő nemzetközi kötelezettségek és a hazai jogszabályi háttér áttekintésére is.
A természetvédelem gyakorlati tevékenységei három szinten jelenhetnek meg: a veszélyeztetett fajok védelme mindenhol; nem védett területeken a biodiverzitás megőrzése; védett területeken a természetes és természetközeli élőhelyek, természeti táj védelme. A TDK dolgozat kitér a védetté nyilvánítás szempontjaira, vázolja a veszélyeztetettség és ritkaság közötti összefüggéseket és a veszélyeztetettségi tényezők alakulását is figyelembe veszi.
A dolgozat célja az újabb hatások, veszélyeztető tényezők alakulásával összefüggésben az eszmei érték eszközének felülvizsgálata. A környezetértékelési szempontú vizsgálat alapján kísérletet teszünk javaslatok megfogalmazására a módszertan finomítására, illetve továbbfejlesztésére vonatkozóan, valamint potenciális kiegészítő kritériumok figyelembe vételére.
