Okos városok
Az okos városok hatalmas innovációnak számítanak a 21. században. Rengeteg problémára, amelyek a modern világ kialakulásakor felmerültek és máig fennállnak - mint a klímaváltozás, társadalmi ellentétek és egyéb ezekből fakadó problémák - sikeresen tudják kezelni. Szerteágazó jelentése miatt sok város viseli az okos város vagy másnéven smart city címet és elmondható, hogy különböző szempontokból meg is felelnek ennek az állításnak.
Az okos városokon belül három szint létezik. Az első a technológiaközpontú, ami egy beszédes elnevezés, mivel itt az okos eszközök összekötött rendszere, az Internet of Things, az 5G hálózat adja meg a város okos jellegét. Az ilyen felépítésű városok a legnagyobb okos város-jellegű beruházások is egyben. A második megközelítés, a pólus másik oldala a lakosságvezérelt várostervezés és stratégia, ahol a városlakókkal szorosan együtt működve alakítják a város képét és működését. A harmadik stratégia vagy harmadik szint, az előző kettő ötvözete: a technológiafókuszú városvezérelt okos város.
Az előzőek alapján megvizsgáltam a technológiai újításokat, főleg a városi életminőség javítása és a fenntartható fejlődés szempontjából. Hogyan oldják meg ezek a városok a lég-, zaj- és fényszennyezést, milyen módon takarékoskodnak az árammal és vízzel, vagy hogyan hasznosítják a hulladékot. A tényeket szembeállítottam a modern világ számadataival, amelyek, mint a médiában sokszor elhangzott, egyre rosszabbak.
Sok város, főleg a technológiafókuszúak szép és látványos eredményeket értek el. Majdnem minden téren sokat javítottak, kiemelten a hulladék- és víz-újrafelhasználása terén. Számos klímaügyi problémára született megoldás, nagyrészt a technológia exponenciális fejlődése miatt. Ennek ellenére sok város csak a kényelmet biztosítja lakóinak, de a fenntartható fejlődésre, véleményem szerint, kevesebb figyelmet fordítanak.
Maga a technológia nagyfokú bevonása kényelmesebbé és effektívebbé teheti a város életét, viszont a történelem sokszor bebizonyította, hogy a nagyfokú fejlődés újfajta problémákat generál, amelyeket az átlag polgárok nem biztos, hogy le tudnak követni olyan ütemben, amit a helyzet igényelne. Sokféle új fenyegetés várhat az Internet of Things rendszerekre, mivel egyokos város ilyen rendszerrel operál, ez azt jelenti, hogy minden okos eszköz összeköttetésben áll egy másikkal. Ebben a decentralizáltságban van a smart városok ereje és egyben gyengesége is. A rendszereszközökön számtalan adat halad át, és egy esetleges baleset vagy cyber támadás az egész rendszerre kihatással lehet.
Sok eredményt tudnak felmutatni, de hiányos még a törvénykezés, a szabályrendszerek és a jogalkotás. Gondoljunk itt a például a robot-jogokra vagy az önvezető autók etikai kérdéseire, de akár a személyek biztonsága érdekében telepített városi megfigyelő rendszerek elemzéseire.
Összefoglalva, rengeteg lehetőség van ezekben a fenntarthatóan és okosan működő városokban, ugyanakkor léteznek a maguk árnyoldalai, amelyekre az itt élő embereket tudatosan, oktatással és folyamatos képzéssel fel kell készíteni, akár gyermekkoruktól kezdődően.
