Az interperszonális kommunikáció sajátosságai Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályon
Kutatásom témája a budapesti Gyermek Hematológiai és Őssejt-Transzplantációs Osztály interperszonális kommunikációja.
Munkám során a szakirodalomra és saját empirikus, szemikvalitatív, feltáró jellegű kutatási eredményeimre támaszkodom.
A gyermek csontvelőtranszplantáció hazánkban 20 éves múltra tekint vissza, napjainkra az érintettek száma ugrásszerűen megnövekedett.
Kutatásom az orvos-beteg kommunikáció speciális kérdéseit taglalja. Munkámhoz összetett, speciális közeget biztosít a Transzplantációs Osztály, ahol az átültetés családi, vagy idegen donortól származó csontvelővel történik.
A kommunikációt alapvetően befolyásoló tényező, hogy a kezelés során az immunológiailag károsodott gyermekek hónapokig nem hagyhatják el a steril boxot. A kezelt gyermekek többsége az alapbetegség okán (pl. leukémia, daganat, anyagcsere betegség) megelőzően is hosszan igényelt kórházi kezelést.
Dolgozatomban megvizsgálom az orvos-beteg kommunikáció és kapcsolat elméleti hátterét, típusait és az onko-kommunikáció szakirodalmakba foglalt sajátosságait. Kitérek a jogi háttér, az Onkoterápiás Protokoll és az Egészségügyi Etikai Kódex kommunikációra vonatkozó fejezeteire is. Empirikus kutatás keretében igazolom vagy cáfolom a szakirodalmi állításokat. A befolyásoló tényezők figyelembevételével elemzem a különböző kapcsolatokat, kommunikációs attitűdöket és specialitásokat, továbbá saját, a szakirodalmakban nem említett megállapításokat, fejlesztési javaslatokat is teszek. Vizsgálom a beteg, az egészségügyi személyzet, és a családtagok között megjelenő kommunikációs aktusokat és stratégiákat beleértve a pedagógus, a pszichológus, a meseterapeuta, a gyógytornász kommunikációs interakcióit is.
Egységes szempontrendszert alkalmazva résztvevő megfigyelést végzek, illetve személyes konzultációk keretében is meg kívánom ismerni a résztvevők preferenciáit, jellemzőit, kommunikációs attitűdöket befolyásoló sajátosságait. Elemezve a különböző kommunikációs csatornákat, a súlyos betegségkezelés, esetleg halálkezelés kommunikációs mechanizmusát, saját vizsgálataimra támaszkodva következtetéseket vonok le az egész szervezeti egység kommunikációs hálózatával kapcsolatban, mely vélhetően elvezet a hibás stratégiák felismeréséhez és helyes, egyéni kommunikációs stratégiai javaslat kidolgozásához.
