Lehetséges-e megnyitni a művészetről szóló diskurzust mindenki előtt?
Az előző félévben egy gyakorlati projekttel összekötött művészetfilozófiai dolgozatban nem kisebb célt tűztünk ki magunk elé, minthogy megvizsgáljuk azt a diskurzust (művészettörténet), amely a művészetet jelenleg nagy mértékben meghatározza.
A projekt kezdetén számtalan kérdés merült fel bennünk a téma kapcsán, majd ezeket egy közös gondolati síkra felfűzve, igyekeztünk szűkíteni, ennek eredményeként pedig három főbb kérdés mentén igyekeztünk elindulni.
Milyen értelemben történet a művészettörténet, ha történet egyáltalán?
Milyen szerepet játszik a narrativitás a művészettörténet intézményében?
Lehetséges-e a művészettörténet által betöltött funkciókat bármely alternatív eszközzel ellátni, ami mentes a narrativitás minden elemétől? (Vagyis elengedhetetlen kelléke-e a narrativitás a művészettörténetnek?)
A dolgozat első részében az első két kérdést és az azok révén felmerülő problémákat próbáltuk megválaszolni. Kiindulópontként a művészettörténet jelenlegi működését, funkciót, feladatait vizsgáltuk meg, főként művészetfilozófiai megközelítésekre alapozva, (Carroll, Levinson) illetve Hans Belting vízió jellegű kinyilatkoztatását a művészettörténet végéről.
Előzetes feltevéseink szerint a művészettörténet narratív formában különböző műalkotások számára egyfajta keretet, illetve kontextus nyújt azok megértéséhez, de bizonyos esetekben a narrativitás miatt sérülnek az egyedi alkotásokról tehető állítások. Ennek kiküszöbölésére megpróbáljuk felvázolni a művészetről, műalkotásokról szóló beszéd egy lehetséges, és a mai technológiai körülmények között megvalósítható alternatíváját, melyben a narrativitás semmilyen szerephez nem jut.
Egy olyan online, bárki számára elérhető, szerkeszthető adatbázist képzeltünk el, amely megnyitná a lehetőséget arra, hogy az az általunk elképzelhető legdemokratikusabb keretek között beszéljünk művészetről.
A dolgozat második részében ennek az adatbázisnak az általunk elképzelt változatát ismertettük. Majd a dolgozat utolsó részében reflektáltunk néhány olyan problémára, amely az általunk, a projekt gyakorlati részeként létrehozott adatbázis-prototípus használata során felmerült, és bizonyos szempontból érdekes kihívások elé állított bennünket illetve az elképzelt adatbázisunkat.
A Tudományos Diákköri Konferenciára szeretnénk továbbgondolni a dolgozatban tett állításainkat, és szeretnénk további kérdéseket feltenni a létrehozott adatbázissal kapcsolatban.
Két új irányból közelítenénk meg a problémát. Van-e lehetőség a nyitott hozzáférésű tudásról - open source knowledge - szóló tapasztalatok és eredmények felhasználására egy ilyen adatbázis létrehozásakor? Hogyan lehetséges szakértőiség és a tartalommal kapcsolatos bizalom létrehozása egy olyan adatbázisban, amelyben nincsen központi szerkesztés és cenzúra? Lehetséges-e releváns információkhoz hozzájutni egy arctalan tömeg által létrehozott adatbázisból?
Azt is szeretnénk továbbgondolni, hogy a narrativitás feltétlenül kiküszöbölendő-e egy ilyen adatbázisban, és ha nem, hogyan lehetséges tömegek által narratívát létrehozni?
szerzők
-
Vető Nóra
kommunikáció- és médiatudomány
mesterszak -
Novák Alexandra
kommunikáció- és médiatudomány
mesterszak
konzulens
-
Dr. Bátori Zsolt
egyetemi docens, Szociológia és Kommunikáció Tanszék
