A befogadó design
Dolgozatom témája a design egy speciális területe: a befogadó design (inclusive design). Ezzel a kifejezéssel (és irányzattal) a tavalyi év során találkoztam először a COCODICE (Corner-Contact Dice) nevű játék sikere kapcsán. Ez a játék egy sarok-kapcsolati dobókocka, aminek felületén olyan bemetszések találhatóak, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy látó és nem-látó emberek, akár együtt is, játszhassanak vele. Majd idővel, talán amiatt, hogy fogékonyabb lettem a témára, sok hasonló eszközzel találkoztam, amelyek egyrészt azt a célt szolgálják, hogy különböző fogyatékos emberek életét megkönnyítsék, másrészt, hogy megteremtsék számukra az esélyegyenlőség feltételeit. Hiszen, ha a törvényi szabályozásokat nem egészítik ki gyakorlati törekvések, akkor az esélyegyenlőség is csak egy mítosz marad. Ahogy azonban elkezdtem a befogadó design szemlélete kapcsán külföldi és (nagyon csekély számú) itthoni szakirodalmat olvasni, alapvető hiányosságokra és egymásnak ellentmondó állításokra bukkantam. A legtöbb esetben a konfliktus fő forrása az, hogy a papíron lefektetett alapelvek és az különböző érdekek egymással alig kibékíthetőek. Alapvető hibának látom például, hogy ma ennek az irányzatnak több, egymásnak némileg ellentmondó elnevezése és koncepciója is együttesen van jelen a tervezők fejében.
A dolgozat első felében tehát inkább az elméleti háttér (ha nem is tisztázását) ismertetését tűztem ki célul, megjelölve az eltérő irányzatok kialakulását, az alapelvek közötti hasonlóságokat, különbségeket és a lehetséges kapcsolódási pontokat. Míg a második részben egy általam választott csoport (vakok és gyengénlátók) számára létrehozott design megoldások (épített és tárgyi környezet) lehetőségeire, sikereire és kudarcaira szeretném felhívni a figyelmet. A dolgozat írása során nagyon sok nehézségbe ütköztem a sokszor egymásnak ellentmondó elképzelések miatt, mind a tervezői, mind a felhasználói részről. Ennek az írásnak a keretein belül, úgy gondolom, nem is lehet célom, hogy ezeket egymással kibékítsem, de néhány alapvető problémát szeretnék felvázolni, amelyek első állomása a terminológiai különbségek és mögöttük húzódó alapelvek ismertetése, azok elhelyezése a design „történetében”, a befogadó tervezés feladatának meghatározása, valamint jó és rossz tervezői koncepciók bemutatása.
szerző
-
Novák Alexandra
kommunikáció- és médiatudomány
mesterszak
konzulens
-
Dr. Bátori Zsolt
egyetemi docens, Szociológia és Kommunikáció Tanszék
