Regisztráció és bejelentkezés

Valóban hozzájárul-e a cleantech start-up forradalom a fenntarthatósághoz?

A dolgozat az MNB és BME együttműködésének keretében megvalósuló kutatási versenyre készült 2019 szeptember végén.

Elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy a különféle állami és EU forrásból származó start-up finanszírozási gyakorlatok milyen mértékben járulnak hozzá a fenntarthatósági célok eléréséhez. Valóban a legjobb helyre kerülnek ezek a források? Mi lesz a támogatott start-upok sorsa? Mit jelent a zöld gazdaság és hogyan kapcsolódhatnak be ebbe az induló vállalkozások? Mekkora ezek szerepe a nagyvállalatokhoz képest? Mennyire hatékony az egyik - jelenleg igen népszerű - állami kockázatitőke befektető által folytatott "sokat markol keveset fog" stratégia?

A szerző maga is fiatal vállalkozó, egy cleantech startup alapító-tulajdonosa és mélyreható tapasztalatokkal rendelkezik a magyar start-up színtérről. Munkájának létrejöttét az a megérzés ösztönözte, hogy a "cleantech" illetve "sustainable startup" támogatás címszó alatt elköltött jelentős mennyiségű források talán jobb helyre is kerülhettek volna.

Az első fejezetben megvizsgálja, hogy mi indokolta ennek az új iparágnak (cleantech) a létrejöttét, majd ismerteti, hogy mi is az a 3BL kihívás, amellyel ezen iparág szereplői szembenéznek. A következő fejezetben bemutatásra kerülnek a jelenleg Magyarországon az alapítók számára elérhető korai fázisú finanszírozási lehetőségek, röviden ismertetve az előnyeiket és hátrányaikat.

A második tartalmi egységben kiválasztásra kerül egy EU forrásokat költő nemzetközi, és egy részben EU részben hazai forrásokat allokáló magyarországi kezdeményezés, amelyeket aztán a szerző részletesen megvizsgál. Figyelembe veszi a kihelyezett tőke nagyságát, az ezekből elért eredményeket, ezek hatékonyságát és megvizsgálja a támogatott start-upok üzleti modelljét, hogy azok mennyire vannak összhangban a fenntarthatósággal és így valóban elősegítik-e a fenntartható szociális és gazdasági jólét elérését.

A szerző különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megvizsgálja, nem lett volna-e hasznosabb célja ezeknek a jelentős mennyiségű elköltött összegeknek ahelyett, hogy a bizonytalan kimenetelű és még évek múltán is nagy kockázatot rejtő startup-iparba fekteti őket az állam/EU.

A tanulságok levonása és a következtetések megfogalmazása után a dolgozat egy realista-optimista egyesek számára talán kiábrándító, mások számára talán bizakodásra okot adó objektív üzenettel zárul.

szerző

  • Szilágyi Szabolcs
    Regionális és környezeti gazdaságtan MSc
    mesterképzés (MA/MSc), nappali

konzulens

  • Dr. Zilahy Gyula
    egyetemi tanár, Környezetgazdaságtan Tanszék

helyezés

Nem ért el helyezést