Valóban hozzájárul-e a cleantech start-up forradalom a fenntarthatósághoz?
A dolgozat az MNB és BME együttműködésének keretében megvalósuló kutatási versenyre készült 2019 szeptember végén.
Elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy a különféle állami és EU forrásból származó start-up finanszírozási gyakorlatok milyen mértékben járulnak hozzá a fenntarthatósági célok eléréséhez. Valóban a legjobb helyre kerülnek ezek a források? Mi lesz a támogatott start-upok sorsa? Mit jelent a zöld gazdaság és hogyan kapcsolódhatnak be ebbe az induló vállalkozások? Mekkora ezek szerepe a nagyvállalatokhoz képest? Mennyire hatékony az egyik - jelenleg igen népszerű - állami kockázatitőke befektető által folytatott "sokat markol keveset fog" stratégia?
A szerző maga is fiatal vállalkozó, egy cleantech startup alapító-tulajdonosa és mélyreható tapasztalatokkal rendelkezik a magyar start-up színtérről. Munkájának létrejöttét az a megérzés ösztönözte, hogy a "cleantech" illetve "sustainable startup" támogatás címszó alatt elköltött jelentős mennyiségű források talán jobb helyre is kerülhettek volna.
Az első fejezetben megvizsgálja, hogy mi indokolta ennek az új iparágnak (cleantech) a létrejöttét, majd ismerteti, hogy mi is az a 3BL kihívás, amellyel ezen iparág szereplői szembenéznek. A következő fejezetben bemutatásra kerülnek a jelenleg Magyarországon az alapítók számára elérhető korai fázisú finanszírozási lehetőségek, röviden ismertetve az előnyeiket és hátrányaikat.
A második tartalmi egységben kiválasztásra kerül egy EU forrásokat költő nemzetközi, és egy részben EU részben hazai forrásokat allokáló magyarországi kezdeményezés, amelyeket aztán a szerző részletesen megvizsgál. Figyelembe veszi a kihelyezett tőke nagyságát, az ezekből elért eredményeket, ezek hatékonyságát és megvizsgálja a támogatott start-upok üzleti modelljét, hogy azok mennyire vannak összhangban a fenntarthatósággal és így valóban elősegítik-e a fenntartható szociális és gazdasági jólét elérését.
A szerző különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megvizsgálja, nem lett volna-e hasznosabb célja ezeknek a jelentős mennyiségű elköltött összegeknek ahelyett, hogy a bizonytalan kimenetelű és még évek múltán is nagy kockázatot rejtő startup-iparba fekteti őket az állam/EU.
A tanulságok levonása és a következtetések megfogalmazása után a dolgozat egy realista-optimista egyesek számára talán kiábrándító, mások számára talán bizakodásra okot adó objektív üzenettel zárul.
szerző
-
Szilágyi Szabolcs
Regionális és környezeti gazdaságtan MSc
mesterképzés (MA/MSc), nappali
konzulens
-
Dr. Zilahy Gyula
egyetemi tanár, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék
