A beltéri növénytermesztés profitabilitását meghatározó tényezők

Az éghajlatváltozás, a természetes élőhelyek leigázása, a biodiverzitás csökkenése és az élelmiszerbizonytalanság korunk egyik legfontosabb problémája, melyre megoldást kell találnunk. Az előrejelzések szerint a Föld népessége 2050-re több mint 9 milliárd főre nő, azaz 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, mint jelenleg. Továbbá nem csak nagyobb mennyiségre lesz igény, hanem a minőségi élelmiszerkereslet is egyre hangsúlyosabb fenntarthatósági kérdéssé válik.

Dolgozatomban szeretném bemutatni a beltéri növénytermesztést (indoor/vertical farming) és megválaszolni azt a kérdést, hogy milyen tényezők járulnak hozzá az említett rendszer széleskörű elterjedéséhez és profitabilitásához? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szektor szereplői belássák, hogy nem csak a környezeti problémák megoldására használhatja fel, de profitot is termelhet vele?

A beltéri növénytermesztés olyan innováció, mely lehetővé teszi a termőföld nélküli gazdálkodást és a termelékenységet nem befolyásolja az időjárás változékonysága sem. Telepítésének csak a fantázia és az építészeti technológia szab határt: irodákban a város közepén, lakóépületekbe, gyárépületekben is lehet ezentúl friss gyümölcsöt és zöldséget termelni. A vertikális termesztés révén egységnyi területen akár több tízszeres kapacitás érhető el a szabadtéri technológiákhoz képest, továbbá 95-98%-al kevesebb vízre van szükség a sikeres termesztéshez, a növényvédőszereket, műtrágyát pedig teljesen el is hagyhatjuk. Az okosmegoldásoknak, szenzoroknak és a növény igényeihez igazított technológiáknak köszönhetően akár évi többszöri betakarításra is lehetőség van.

Kutatásom célja bemutatni, hogy milyen faktorok határozzák meg a beltéri növénytermesztés sikerességét és mi az oka annak, hogy még nem hódított teret magának a mezőgazdasági szektorban. Felvázolom a beltéri gazdálkodás előnyeit és kihívásait, jövőbeli alkalmazási területeit, figyelembe véve a regionális sajátosságokat, a természetes erőforrásokat, a felvevőpiac sajátosságait, a szállítmányozási lehetőségeket, a munkaerőigényt, illetve a helyi agráripar fejlettségét. Végül összehasonlítom a beltéri növénytermesztést a jelenleg is alkalmazott hagyományos termelési rendszerekkel.

szerző

Elek Zsuzsa
Regionális és környezeti gazdaságtan MSc
mesterképzés (MA/MSc), levelező

konzulens

Dr. Buzási Attila
tanszékvezető, egyetemi docens, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék

helyezés

Jutalom