Gazdálkodó közösségek - A közösségi kertek társadalmi hatásai
Kutatásom a közösségi kertek társadalmi és gazdasági hatásait mutatja be. A dolgozat kutatási kérdése, hogy milyen gazdasági és társadalmi hatások köthetőek a közösségi kertekhez? A dolgozat hipotézise, hogy az alábbi főbb társadalmi és gazdasági hatások kapcsolódnak a közösségi kertekhez: élelmiszer sivatagok felszámolása, az egészségtelen étrendekből eredő egészségügyi károk mérséklése, a vásárlói kosarak ökológiai lábnyomának csökkentése társadalmi tőke és humán tőke termelése. Közösségi keretek jellemzően nehéz makrogazdasági trendek közepette vagy a halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esetén jelenthetnek megoldást a gazdasági, egészségügyi és társadalmi problémákra. A dolgozat módszertana szakirodalmi áttekintésen és esettanulmányok feldolgozásán, valamint a magyar civil szervezetekkel készített interjúkon alapul.
Közösségi keretek először az Egyesült Államok oktatási rendszerében jelentek meg a 20. század végén többnyire edukatív indíttatással. Később az I. és II. világháborút követő nehéz gazdasági körülmények orvoslására merült fel mint megoldási lehetőség a nemzeti szintű hiánygazdaság okozta problémák orvoslására. A közösségi kertek manapság szintén megfelelő eszközt jelenthetnek a deprivált helyzetben lévő egyének romló életkörülményeinek javításában. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások jellemzően az olcsóbb, rosszabb minőségű, kalóriaszegény vásárlói kosarakat választják, sőt gyakran választási lehetőségük sincsen. A közösségi kertek lehetőséget adnak saját termelésű zöldségek és gyümölcsök beépítésére az étrendjükbe, melynek hatására növekedhet életszínvonaluk és csökkenthetik egészségügyi kockázataikat is. Ezentúl a közösségi kertek lehetőséget teremtenek a helyi közösségek erősítésére is. Harmadrészt az újonnan kialakuló fogyasztási szokások csökkentik a vásárlói kosarak ökológiai lábnyomát.
