Fenntartható városfejlesztés Szingapúr példáján keresztül
A népességnövekedés nem csak társadalmi szempontból, de környezetvédelmi és város fenntarthatósági szempontból is kihívást jelent az emberiségre. A fokozott urbanizáció egyre jobban terheli a városok ellátóképességét és változatos akadályok elé állítja őket. A városi hősziget-hatás, az ingatlanfejlesztés kihívásai és a városi közlekedés problémaköre mind negatív következményei a túlnépesedett metropoliszoknak.
Dolgozatomban Szingapúr példáján keresztül keresem a válaszokat ezekre a kihívásokra, mert Szingapúrt az egyik legélhetőbb és legzöldebb városként tartják számon a világon, mindannak ellenére, hogy természetes nyersanyagforrások hiányában és a Maláj-szigetvilág déli csücskében az egyenlítőhöz közel halmozottan hátrányos helyzetből indult. Példaértékűek lehetnek az ott alkalmazott klíma- és városfejlesztési stratégiák, amelyek lehetővé tették, hogy Szingapúr ilyen mértékű fejlődésen menjen keresztül mindössze 50 év alatt. A dolgozat második részben szeretném Budapest jelen helyzetét és célkitűzéseit is bemutatni, a 2030-as városterven és két interjún keresztül, amit a CreaCity-vel és a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft egyik munkatársával készítettem.
A tudományos diákköri kutatásom végső célja olyan stratégiai javaslatok megfogalmazása, mely Budapest számára megoldást nyújthat az általam kutatott városi kihívásokra amelyhez felhasználom a szingapúri példa tapasztalatait is.
szerző
-
Batta Sarolta
Nemzetközi gazdálkodás alapszak BA
alapképzés (BA/BSc)
konzulensek
-
Dr. Buzási Attila
tanszékvezető, egyetemi docens, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék -
Dr. Balázs Sárvári
vezető kutató, Magyar Nemzeti Bank (külső)
