A Visegrádi Együttműködés zöld hidrogéntermelési potenciáljának felmérése és az optimális fejlesztési hotspotok kijelölése
A hidrogén, mint ígéretes energiahordozó egyre növekvő és kiemelt figyelmet élvez az egész világon. Használható ipari alapanyagként, üzemanyagként vagy másodlagos energiahordozóként, továbbá segíthet kiküszöbölni az időjárásfüggő megújuló energiaforrások szezonális ingadozásának negatív hatásait. A legfontosabb tulajdonsága azonban, amely miatt a figyelem középpontjába került, hogy felhasználása nem jár károsanyag-kibocsátással és megújuló energiaforrásokból is előállítható. A fent említett tulajdonságánál fogva, kiválóan alkalmazható a különböző ipari folyamatok és gazdasági ágazatok dekarbonizálására, így kulcsfontosságú szerepe lehet a párizsi klímaegyezményben foglalt célok elérésben. A megújuló energiaforrásokból történő hidrogén előállítás különösen vonzó gazdasági és stratégiai lehetőségeket kínál a primer energiahordozókban szegény európai térség számára.
Ugyanakkor egy megfelelően funkcionáló és széleskörű európai hidrogén-ellátásilánc megalkotásához magas szintű regionális partnerségre lesz szükség a jövőben. Közép-Kelet Európa vonatkozásában a Visegrádi Együttműködés országai az elmúlt három évtized során kialakított politikai, gazdasági és diplomáciai összeköttetésük révén ideális célterületei lehetnének a régió hidrogéngazdaságának kialakításában.
A hidrogéngazdaság irányába történő átmenet első lépése az elérhető zöld-hidrogén előállítási potenciál meghatározása a megújuló energiaforrások alapján. Ezért jelen dolgozatom fő célkitűzése a zöld hidrogén éves előállítási volumenének potenciálbecslése a Visegrádi országok (V4) vonatkozásában. Az potenciálbecslés során gyűjtött adatokat a Kriging módszer segítségével interpolálom és az így kapott eredményeket megjelenítem.
A fejlesztési források hatékony allokációja szempontjából meghatározó lehet a termelési tényezőkön túlmutató egyéb infrastrukturális és felhasználási komponensek figyelembevétele is egy beruházási döntés meghozatala során. Ezért a kutatásom további célja ezen tényezők AHP (Analitic Hierarchy Process) módszerrel történő súlyozása és az optimális fejlesztési célterületek kijelölése NUTS2 tervezési-statisztikai régió szintjén.
szerző
-
Rozs Bálint
Regionális és környezeti gazdaságtan MSc
mesterképzés (MA/MSc), levelező
konzulens
-
Hortay Olivér
egyetemi adjunktus, Pénzügyek Tanszék
