Az ESG faktorok szerepe a V4-es értéktőzsdéken

Az elmúlt évtizedben a cégekre nagy nyomás nehezedett, hogy társadalmilag tudatosak és környezetileg felelősségteljesek legyenek, a nyomás olykor politikusoktól, szabályozóktól és érdekcsoportoktól, máskor pedig befektetőktől érkezett. Régen a részvényesi érték

(shareholders) maximalizálásban látták az eredményességet a befektetők. Viszont a társadalmi nyomás és a regulációs környezet megváltozása miatt az elmúlt 10-20 évben a vállalati vezetők szélesebb látókörű víziót alkalmaznak a hatékonyság növelése érdekében, amelyben a vállalat érintettjei (stakeholders), vagyis az ügyfelek, alkalmazottak és a társadalom többi érintettjeinek igényeit, érdekeit is figyelembe veszik a befektetők a siker maximalizálásához. Így kezdték el egyre inkább figyelembe venni az ESG faktorok alakulását (The Economist, 2019).

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a második legnagyobb tőzsde Közép- és Kelet-Európában (SSE, 2019), figyelembe véve a piaci kapitalizációt és likviditást. A BÉT azonban nemcsak a magyar értékpapírok hivatalos kereskedési helye, hanem a hazai gazdaság finanszírozásának és befektetések vonzásának fontos szereplője is. A tőzsdén kereskednek részvényekkel, kötvényekkel, befektetési jegyekkel és opciókkal, és biztosítja a befektetővédelmi szabályok betartását, valamint hatékonyan közvetíti a vállalati és gazdasági információkat a befektetők felé. A Budapesti Értéktőzsdén kereskedett vállalatoknak azonban csak kis töredéke (kb. 10 darab cég) publikál elegendő információt, hogy a szakdolgozathoz használt adatforrás (Reuters) fel tudja használni, és fenntarthatósági pontszámot tudjon kalkulálni. Ez a kis elemszám azonban nem szolgáltatna elegendő adatpontot statisztikailag szignifikáns következtetések meghozatalához. Azzal a feltételezéssel élve, hogy a közép-európai befektetők hasonló preferenciákkal rendelkeznek a V4-es tőzsdéknek, azaz a budapesti, a pozsonyi, a prágai és a varsói tőzsdék összességének a vizsgálata az ESG faktorok szempontjából azonban már elegendő elemszámot biztosít, és rendkívül érdekes lehet, mivel így pontosabb képet kaphatunk arról, hogy értékelik-e a fenntarthatóságot és a felelős vállalati működést a magyar, és a közép-európai befektetők.

Úgy gondolom manapság egyre népszerűbb és elterjedtebb az emberek elköteleződése a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás iránt. Ezért döntöttem úgy, hogy a szakdolgozatomban a V4-es értéktőzsdék részvényeinek ESG faktorokkal való összefüggéseit fogom megvizsgálni. A dolgozat célja, hogy feltárja az ESG faktorok befolyását a négy tőzsdén jegyzett vállalatok értékelésére és árazására. A vizsgálatot fixhatás panelregresszióval, illetve pooled OLS lineáris regresszióval fogom vizsgálni kontrollálva a közismert piaci kockázati faktorokkal.

Reménykedek benne, hogy Közép-Európában is figyelembe veszik az ESG faktorok jelentőségét a befektetői döntések meghozatalánál, mindemellett az ESG faktorok árazásának vizsgálata ebben a régióban még nem kapott túl sok figyelmet, ezért úgy gondolom, hogy ez a kutatás hiánypótló lehet.

Véleményem szerint a kutatásom azt fogja igazolni, hogy a V4-es tőzsdéken nem árazzák az ESG faktorokat, mivel Damodaran és Cornell 2020-as publikációjukban írtak arról, hogy bizonyítékok utalnak arra, hogy a külföldi piacok gyenge mértékben értékelik felelős társadalmi működést az árazásban. Továbbá gyenge összefüggést találtak az ESG és a működési teljesítmény között. (Damodaran és Cornell, 2020)

Motivációm a témaválasztásom mögött az volt, hogy szerettem volna jobban megérteni az ESG faktorok befektetési döntésekre gyakorolt hatását, és kíváncsi voltam arra, hogy a közép-európai befektetők hogyan kezeli az ESG faktorokat. Mindemellett azt remélem, hogy kutatásom eredményei érdekesek és hasznosak lehetnek a befektetőknek, a vállalatoknak, valamint a befektetési döntéseket meghozó szakembereknek, hogy jobb döntéseket hozzanak ezeken a tőzsdéken jegyzett vállalatok befektetéseivel kapcsolatban. Továbbá szerettem volna hozzájárulni a témában folyó kutatásokhoz, és megosztani az eredményeimet másokkal, akik szintén érdeklődnek az ESG faktorok befektetési döntésekre gyakorolt hatása iránt.

szerző

• 
  Tóth Viktória
  Gazdálkodási és menedzsment alapszak BA
  alapképzés (BA/BSc)

konzulens

• 
  Dr. Somogyi Róbert
  Docens, Pénzügyek Tanszék

helyezés