A Kornai-féle többletgazdaság vizsgálata számviteli megközelítésben
Kornai János magyar közgazdász a szocialista gazdaság elemzésével vált ismertté, mely fő munkájának is tekinthető, ugyanakkor élete nagy részében a kapitalizmus leírásával is foglalkozott. Kutatásaiban törekszik a rendszerszintű jellemzők bizonyítására, mint például az állandó innováció, a vállalkozói szellem, a túlkínálat vagy a munkanélküliség, majd alkalmas mérési módszert és elméleti keretet kialakítani. Annak ellenére, hogy értekezéseiben elutasítja az uralkodó közgazdaságtan egyensúlyelméletét, nyíltan nem szakít vele, mint számos kollégája.
A mainstream elmélet, akárcsak Kornai, reálelemzést (real analysis) használ. Azonban mióta John Maynard Keynes újra utat nyitott a pénzelemzésnek (money analysis, amit egyesek számviteli megközelítésnek neveznek), új módszerek születtek a kapitalizmus/piacgazdaság leírására. A pénzelemzés keretrendszere adta lehetőségek ihlették e dolgozatot.
Kornai azon állítását elemezzük a pénzelemzés keretein belül, miszerint a piacgazdaság túlkínálati gazdaság, ugyanis úgy tűnik, hogy a reálelemzés eszközeit alkalmazva Kornai nem igazán tudta meggyőzni a szakmát.
A kérdést, amely rámutat a rendszer sajátosságára, Smithin (2016) Some puzzles about money, finance and the monetary circuit című cikke inspirálta, amiben azt fejtegeti, hogy soha nincs elegendő pénz a piacgazdaságban minden fennálló kibocsátás megfizetésére. Munkámban egy egyszerű példán keresztül összekötöm Kornai és Smithin eredményeit rámutatva, hogy a két probléma tulajdonképp azonos. Az egyszerű példa a jövőben alapul szolgálhat egy összetettebb, mélyreható elemzéshez.
szerző
-
Al-Meri Ádám
Nemzetközi gazdálkodás alapszak BA
alapképzés (BA/BSc)
konzulens
-
Gilányi Zsolt
e. docens, Közgazdaságtan Tanszék